Recep Tayyip Erdoğan, török elnök bemutatta az első török sorozatgyártású harckocsit, az Altay-t. A katonai szakértők technológiai mérföldkőként látják a török harckocsit, amely szem elé tárja a török hadiiparban, és a védelem terén szerzett tapasztalatokat, és a globális célokat.

Erdoğan elnök az átadási ünnepségen mondott beszédében hangsúlyozta: „Ezt a harckocsit önállóan fogjuk kifejleszteni és gyártani, anélkül, hogy valakire támaszkodnánk a kritikus alkatrészek tekintetében.”

„Vagy találunk egy utat, vagy megnyitjuk az utat. A kudarcok lelassíthatnak minket, de nem állíthatnak meg abban, hogy elérjük célunkat” – tette hozzá, kiemelve a török védelmi ipar gyors fejlődését.

Az Altay harckocsit Fahrettin Altay parancsnokról nevezték el, aki a Török Függetlenségi Háború során az ötödik lovashadosztály élén indult meg Izmir felszabadítására.

A harckocsi hadrendbe állítása különös jelentőséggel bír, mivel egy nappal a Köztársaság Napja előtt történt. Türkiye a Török Köztársaság megalapításának 102. évfordulóját ünnepelte október 29.-én.

Mesut Hakki Casin, nemzetközi jog és biztonság professzora, valamint védelmi szakértő, az Altay-t „forradalomnak” nevezte Türkiye történetében. „Ez a harckocsi a köztársaság megalapítása óta Türkiye legnagyobb mechanikai alkotása” – mondta Casin a TRT World-nek.

„Ez lesz a török hadsereg acél lovassága – a jövő győzelmeinek hordója” – tette hozzá, emlékeztetve az augusztus 30-i Győzelem Napjára.

Stratégiai hatalom jelképe

Az Altay harckocsit a BMC vezetésével, az ASELSAN, HAVELSAN és a Mechanikai és Vegyipari Vállalat (MKE) együttműködésével fejlesztették ki. A gyártóüzemeket az ankarai Repülési és Űrközpontba helyezték át. Casin szerint az áthelyezés „biztonságot és mélységet biztosít az esetleges ellenséges légicsapásokkal szemben”.

A több mint 850 000 négyzetméteres komplexumot a fenntarthatóság és a bővítés jegyében tervezték.

„Ha összehasonlítjuk az amerikai M60-as vagy M1 Abrams harckocsikkal, amelyek közel két évtized alatt készültek el, Türkiye alig több mint tíz év alatt fejlesztette és tesztelte ezt a prototípust. Most egy ötödik generációs harckocsink van, amely megfelel minden nemzetközi szabványnak” – mondta Casin.

A gyártási ütemterv is meglehetősen ambiciózus. „Három éven belül nyolcvan harckocsit adnak át a török fegyveres erőknek, és öt éven belül ez a szám 250-re emelkedik.” – magyarázta Casin.

Évtizedekig a török harckocsi-flotta amerikai M48/M60 és német Leopard modellekre támaszkodott. Ez a két modell egykor erőteljes volt, de idejét múlta. Az Altay nemcsak egy újdonság, hanem egy határozott lépés a technológiai függetlenség felé.

„A motor kérdése kritikus volt. Kezdetben egyesek előállításában koreai motorokat fognak használni. Azonban miután a BMC befejezi az 1000 és 1500 lóerős motorok gyártását, a jövőbeni gyártás teljes egészében török hajtásrendszerekre fog átállni. Ez pontosan az a modell, amelyet más nagy katonai hatalmak is követnek” – állította Casin.

A motor mellett Türkiye saját sebességváltót, optikai, tűzvezérlő rendszereket és titkos kulcsú kriptográfiai rendszereket is gyárt. Casin arról számolt be, hogy az ASELSAN által kifejlesztett kriptográfiai újdonságok lehetetlenné teszik a titkos adatszerzést, és a lehallgatást, valamint azt, hogy az ellenséges elektronikus hadviselési rendszerek zavarják a kommunikációt.

A harckocsi képes ellenállni nukleáris, biológiai és vegyi környezeti hatásoknak, kompozit páncélzata pedig kiváló védelmet nyújt a modern páncéltörő rakéták és dróntámadások ellen. Casin hangsúlyozta, hogy „ez a tervezés közvetlenül tükrözi azokat a tanulságokat, amelyeket Türkiye a PKK elleni szíriai és iraki műveletekből szerzett.”

A harckocsi bevezetése szimbolikus jelentőséggel is bír. Az 1974-es ciprusi békeművelet után az Egyesült Államok fegyverembargót vezetett be, amely megakadályozta Türkiyét abban, hogy tovább fejlessze az M48-as harckocsit. „Ma a török védelmi ipar olyan helyzetben van, hogy semmilyen embargó nem állíthatja meg őt. Ez az igazi győzelem.” – jegyezte meg Casin.

„A harckocsi továbbra is nélkülözhetetlen fegyver a harctéren. Az Altay, mint a török szárazföldi erőknek gerince, jelentősen megerősíti a gépesített hadosztályainkat.”

Globális szereplő a harckocsi piacon

Casin professzor értékelése messze túlmutat a nemzeti védelmen. Úgy véli, hogy az Altaynak köszönhetően „Türkiye regionális katonai hatalomból globális védelmi exportőrré válik.”

„Ahogy a HURJET és a török gyártású pilóta nélküli légi járművek nemzetközi keresletet váltottak ki, úgy hamarosan nő az Altay iránti kereslet. Türkiye három fő piacra tör be – a Közel-Keletre, Afrikába és az Ázsia-Csendes-óceáni térségbe –, olyan országok, mint például Vietnam, máris érdeklődést mutatnak.”

Az Altay exportpotenciálja lenyűgöző lehet. Casin előrejelzése szerint „Türkiye a tizedikről az ötödik helyre emelkedik a globális védelmi ipari rangsorban, amint megkezdődik a sorozatgyártás. Több ezer harckocsit adhatnak el világszerte, és ez Türkiyét a világ öt legnagyobb fegyvergyártó nemzete közé emeli egy évtizeden belül.”

Az Altay révén a török hadsereg felkészültebb lesz városi hadviselésre, kétéltű műveletekre és szárazföldi-tengeri-légi közös missziókra, ami különösen az Égei-tengeri Hadsereg Parancsnokságának képességeit fogja javítani. A harckocsi periszkóprendszere lehetővé teszi vízi akadályok átlépését, ami páratlan taktikai rugalmasságot kínál a régióban.

Casin szerint minden új változat további fejlesztéseket és technológiai előrelépéseket hoz majd: „Minden verzióval bővül a szakértelmünk. Az Altay nem csupán egy harckocsi – ez egy élő, fejlődő rendszer.”

A katonai szakértő számára az Altay egyszerre jelent büszkeséget és meggyőződést. „Türkiye elérte a lehetetlent. Ahogyan megépítettük az ATAK helikoptert és a KAAN vadászgépet, most megalkottunk egy nemzeti harckocsit, amely őrzi szuverenitásunkat és inspirálja a következő generációt. Ez nem csupán egy fegyver, hanem egy koncepció – gyors, erős, autonóm acél lovasság.”

Casin kijelentette, hogy az átalakulás mögötti hajtóerő Erdoğan elnök hazai védelmi fejlesztési víziója. „A török elnök kiemelt jelentőséget tulajdonít a helyi és autonóm rendszereknek, és ez volt a török siker hajtóereje” – mondta.