A Türkiye középső részén felfedezett hatalmas ritkaföldfém-készlet (REE) kulcs fontosságú szereplővé teheti az országot a tiszta energia és a védelmi szektor globális ellátási láncában.

Az eskişehiri Beylikovában felfedezett lelőhelyen becslések szerint 694 millió tonna tartalék található, amely Türkiyét Kína után a második helyre emeli a világon a itkaföldfém-tartalékok tekintetében.

A ritkaföldfémek rendkívül értékesek. Ezek 17 nagyon értékes fémből állnak, amelyeket a mobiltelefonoktól az elektromos járművekig, a szélturbina generátoroktól a precíziós irányított rakétákig, a modern élet számtalan eszköze előállításában használnak.

Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök szerint Türkiye megbeszéléseket folytat nemzetközi vállalatokkal, hogy lehetőséget teremtsenek a ritkaföldfémek bányászatának fejlesztésére.

„Célunk, hogy a világ öt legnagyobb országa közé kerüljünk a REE kitermelésében ” – mondta Erdoğan a hónap elején.

Türkiye felfedezése egybeesik az Egyesült Államok és Kína között élesedő kereskedelmi háborúval a ritkaföldfém-bányászat terén. Peking korlátozta az exportot Washington felé, ami komoly csapást mért az Egyesült Államokra, amelynek autó-, telefon- és fegyvergyártó ipara nagymértékben függ a kínai szállításoktól.

„Ebben a században a hatalom nem csak a készletek méretétől függ, hanem attól is, hogy képesek-e finomítani, feldolgozni és alkalmazni azokat az iparban.” – mondta Mustafa Kumral, az Isztambuli Műszaki Egyetem Bányászati Karának dékánja a TRT World-nek.

A ritkaföldfémek kulcs fontosságú szerepet játszanak a globális ellátási láncokban, mivel állandó mágneseket működtetnek – olyan fémeket, amelyek elektromosság nélkül mágneses teret hoznak létre.

A tartós mágnesek könnyebbé teszik az elektromos motorokat, hatékonyabbá a turbinákat, és pontosabbá a precíziós fegyvereket.

Ez a mágnescsoport olyan elemeket tartalmaz, mint a neodímium, a praseodímium, a diszprózium és a terbium, amelyek a teljes kereskedelmi érték több mint 90%-át teszik ki.

Kumral rámutat, hogy ezeknek a „mágneses fémeknek” a birtoklása globális gazdasági befolyást, technológiai fölényt és geopolitikai hatást jelent.

A REE-készlet felfedezése kritikus időszakban történt. Az előrejelzések szerint a kritikus ásványi anyagok piaca a tavalyi 325 milliárd dollárról 2040-re 770 milliárd dollárra nő.

Az országok versenyeznek egymással, hogy diverzifikálják ellátási láncaikat, és csökkentsék függőségüket Kína közel-monopóliumától, mivel az ázsiai óriás jelenleg a világ kínálatának körülbelül 90 százalékát dolgozza fel.

Türkiye számára ez a felfedezés lehetőséget nyújt arra, hogy a REE szegmensben szereplőjéből nagy értékű innovátorrá fejlődjön, átalakítva szerepét a többpólusú erőforrás-versenyben.

Sait Uysal, a Kritikus Ásványi Kezdeményezés alapítója és bányászati szakértő a REE-készleteket „rendkívüli ajándéknak” nevezte, de figyelmeztetett arra, hogy ezek gazdasági értékelése egy összetett értéklánc kezelését igényli.

A TRT Worldnek adott interjújában kijelentette, hogy a bányászati érc kitermelése és alapvető dúsítása, mint a felfelé irányuló folyamat legkönnyebb szakasza Türkiye számára, mivel az ország rendelkezik egy fejlett bányászati szektorral.

A kormány egy kísérleti feldolgozó üzemet hoz létre a kitermelés elindítása érdekében.

A legnagyobb akadály azonban a középső szakaszban található. Ez a szakasz magában foglalja a koncentrátum magas tisztaságú egyedi elemekre történő finomítását.

Uysal szerint ez a „rendkívül összetett és tőkeigényes folyamat” régóta Kína szakterülete, és több mint tíz évnyi kutatás-fejlesztést, több száz szakértő kutatót és több száz millió dolláros beruházást igényel.

Szerinte Türkiye terveinek kritikus finomítási ismeretekkel rendelkező vállalatokkal kötött stratégiai partnerségi vagy technológiaátadási megállapodásokon kell alapulniuk.

Türkiye csak így tud átállni az elektromos járművekhez és turbinákhoz szükséges mágnesek folyásirányú gyártására, és igénybe venni erős autóipari infrastruktúráját.

“Ennek teljes mértékű pénzzé tétele azon múlik, hogy Türkiye képes-e stratégiailag leküzdeni a közepes áramlású finomítás óriási technikai és pénzügyi akadályait”- jelentette ki Uysal, és hozzátette, hogy a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú szerepet fog játszani a ritkaföldfém-készletek valódi értékének feltárásában.

Salih Cihangir, a Tunceli Munzur Egyetem Ritkaföldfémek Alkalmazási és Kutatási Központjának docense aTRT World-nek elmondta, hogy Türkiye már rég túllépett az alapvető kioldási (mosási) szakaszon, azon a kémiai műveleten, amellyel az ércből kinyerik az értékes ásványi anyagokat.

Cihangir szerint Türkiye már képes egyes elemek kereskedelmi forgalomba hozható, tiszta frakcióinak „laboratóriumi és kísérleti méretű” előállítására.

Cihangir azt is elmondta, hogy ahhoz, hogy előre jussanak egy lépéssel, és a ritkaföldfémek vagy az őket tartalmazó késztermékek magas hozzáadott értékű gyártójává váljanak, számos szakaszon kell átmenniük.

Ezek a mérföldkövek között szerepelnek a REE-oxidok tömeges szétválasztása, az ötvözetek gyártása, a nagy értékű ritkaföldfémek felhasználására irányuló folyásirányú kitermelése, valamint a szigorú környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági (EHS) protokollok.

"Az (EHS-protokollok) proaktív kezelése kulcsfontosságú a késedelmek elkerüléséhez, valamint a teljes értékláncban a robusztus idő- és kockázatkezelés biztosításához" - mondta Cihangir.

Mustafa Kumral, az Isztambuli Műszaki Egyetem Bányászati Karának dékánja olyan perspektívát kínál, amely a gazdaságon túlmutat, és úgy tekinti a REE-ket, mint egy út, amely a többpólusú világban az országokat a technológiai függetlenség eléréséhez vezeti.

Kumral szerint „Türkiyének teljes ökoszisztémát kell létrehoznia, amely ötvözi a kutatást, a termelést és a diplomáciát”.

Hozzáteszi, hogy ez a geológiai lehetőségeket "állandó stratégiai előnyre” fogja változtatni, különösen akkor, ha a tiszta energiára való átállás felgyorsul, és az ásványi anyagokban gazdag országok megerősítik ellátási láncaikat.