Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, és az amerikai elnök, Donald Trump megbízottjai "valódi előrelépést" értek el a Berlinben folytatott, Oroszországgal való háború befejezésére irányuló tárgyalásokon – közölte Ukrajna delegációja.

Kijev közvetítője, Rustem Umerov hétfőn a közösségi médiában közölte, a német fővárosban zajló maratoni diplomácia "konstruktív és eredményes" volt, illetve "valódi előrelépés" történt.

„Reméljük, hogy a nap végére olyan megállapodásra jutunk, amely közelebb visz minket a békéhez” — tette hozzá, anélkül, hogy részletezte volna a területi engedményektől a biztonsági garanciákig terjedő nehéz kérdéseket.

Zelenszkij második napja folytatta a tárgyalásokat Trump különmegbízottjával, Steve Witkoffal és az elnök vejével, Jared Kushnerrel; a megbeszéléseket szigorú biztonsági intézkedések mellett a német kancellár, Friedrich Merz kancellári hivatalában tartották.

Witkoff vasárnap szintén "előrelépésről" számolt be, azonban egy, a tárgyalásokról tájékoztatott tisztviselő hétfőn az AFP-nek elmondta, az amerikaiak továbbra is azt szeretnék, hogy a béketárgyalások feltételeként Ukrajna adja át az irányítást a keleti Donbasz felett, ami Kijev számára vörös vonal.

Később Merz és több európai vezető — köztük a brit, francia, olasz, lengyel és a finn államfők, valamint a NATO és az EU vezetői — csatlakoztak volna Zelenszkijhez egy esti csúcstalálkozón, amelyet a támogatás jelének tekintettek a harcban álló ország számára.

Ukrajna, amely 2022 februárja óta vív kimerítő háborút Oroszország teljes körű offenzívája következtében, azt reméli, hogy meggyőzi Washingtont arról, hogy a tűzszünetről úgy kell megállapodni, hogy az Oroszország számára ne járjon előzetes területi engedményekkel.

Az európai vezetők ragaszkodtak ahhoz, hogy a végső megállapodás "igazságos békét" teremtsen, illetve ne készítse elő a terepet a jövőbeli orosz agresszió számára.

Trump határozottan sürgette a háború befejezését, azonban a múlt hónapban ismertetett kezdeti, 28 pontos tervet Kijev és európai szövetségesei Moszkva javára erősen elfogultnak tartották.

Azóta Ukrajna ellenjavaslatokat terjesztett elő, és Zelenszkij vasárnap kijelentette, hogy országa elvi alapon kész kompromisszumra a NATO-tagságról, amennyiben cserébe szilárd biztonsági garanciákat kap.

Közben Oroszország jelezte, hogy ragaszkodni fog alapvető követeléseihez, többek között a területi kérdésekhez és ahhoz, hogy Ukrajna soha ne csatlakozzon a NATO-hoz.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn közölte, Oroszország arra számít, hogy az Egyesült Államok "átadja nekik a berlini tárgyalásokon ma vitatott koncepciót."

Egy nappal korábban egy, a Kremlhez közeli tanácsadó, Jurij Usakov elmondta, "Úgy gondolom, hogy kevéssé valószínű, hogy az ukránoknak és az európaiaknak konstruktív hozzájárulásuk lesz ezekhez a dokumentumokhoz, ez a probléma."

"Méltóságteljes béke"

A tárgyalásokról tájékoztatott tisztviselő az AFP-nek elmondta, az amerikai tárgyalók továbbra is azt akarják, hogy Ukrajna adja át az irányítást a keleti Donbasz fölött — amely Donyeck és Luhanszk régiókból áll.

Az amerikai Institute for the Study of War szerint a moszkvai erők gyakorlatilag teljesen ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot és mintegy 80 százalékát a Donyecki régiónak.

„Kicsit feltűnő, hogy az amerikaiak ezen a kérdésen az oroszok álláspontját képviselik” — tette hozzá a tisztviselő.

Zelenszkij hétfőn később találkozott a német elnökkel, Frank-Walter Steinmeierrel, majd ellátogatott a német parlamentbe is.

Az ukrán elnök elmondta, tájékoztatta Steinmeiert "az Egyesült Államokkal folytatott munkánkról, amelynek célja egy méltóságteljes béke, megbízható biztonsági garanciák és a gazdasági helyreállás."

Merz ezután csatlakozott volna Zelenszkijhez egy német–ukrán üzleti konferencián.

A sajtótájékoztató után mindketten csatlakoztak volna számos európai vezetőhöz — többek között a brit Keir Starmer, a francia Emmanuel Macron, az olasz Giorgia Meloni, a lengyel Donald Tusk és a finn Alexander Stubb, valamint a NATO vezetője, Mark Rutte, és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen — egy vacsorára.

Mindeközben Berlin belvárosát magas biztonsági zónává alakították át: az útlezárások, és a menetoszlopok miatt, tetőkön rendőrségi mesterlövészek, utcákon kutyás járőrök és az eget ellenőrző drónelhárító egységek vannak.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul óvatos optimizmussal nyilatkozott a diplomáciai napokról, azonban aggodalmát fejezte ki afelől, hogy Putyin visszalép-e követeléseitől.

"Úgy gondolom, hogy a tárgyalások sosem voltak ennyire komolyak, mint most. Nagyon intenzíven folynak. Hogy sikeresek lesznek-e, csak a hét végén fog kiderülni. Természetesen minden erőfeszítés megéri ebben a történelmi helyzetben, hogy végre véget vessünk ennek a szörnyű vérontásnak és lezárjuk a háborút. Amit még nem tudunk, az az, hogy Vlagyimir Putyin valóban hajlandó-e befejezni ezt a háborút" — mondta el Wadephul.