2025-ben több mint 65 000 illegális izraeli telepes hatolt be az Al‑Aksza‑mecset területére a megszállt Kelet‑Jeruzsálemben, ami 22 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
A számokat a Nemzetközi Jeruzsálem Alapítvány éves jelentésében tették közzé, amelyet a megszállt Kelet‑Jeruzsálemben működő Iszlám Waqf Igazgatóság adataira alapozva készítettek.
A jelentés szerint az év során összesen 65 364 személy hatolt be a szent helyre, miközben az izraeli politikai személyiségek “látogatásainak” száma is jelentősen emelkedett.
Az alapítvány megjegyezte, hogy Izrael szélsőjobboldali nemzetbiztonsági minisztere, Itamar Ben‑Gvir is szerepelt a területre behatoló politikusok között, több parlamenti képviselő társaságában.
Az ilyen politikai behatolások száma 2024 kilenc esetéről 2025‑re 20‑ra nőtt.
A jelentés szerint az izraeli hatóságok új intézkedéseket vezettek be a helyre való bejutás szabályaival kapcsolatban, többek között meghosszabbították a látogatási időket, a csoportlétszámot 120‑ról 200 főre növelték, és lerövidítették a bejutások közötti időközöket.
Ezeket a lépéseket a szent terület hosszú ideje fennálló status quo‑jának megváltoztatására és ott új valóság létrehozására irányuló kísérletekként írták le.
Személyazonosság visszavonása
Az Al‑Akszánál történteken túl a jelentés szerint tovább folytatódott az Izrael által Jeruzsálemben folytatott letelepedési és személyazonosító okmányok visszavonására irányuló politika; felidézték, hogy 1967 és 2024 között 14 929 palesztin vesztette el az azonosító státuszát.
Emellett rámutattak az oktatással kapcsolatos nyomásokra is: a megszállt Kelet‑Jeruzsálemben mintegy 1 500 osztályterem hiányzik, és megerősítették, hogy a 6–17 éves palesztin tanulók körülbelül 27 százaléka az izraeli tanterv szerint tanul.
Az alapítvány arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi időszak fordulópontot jelent azokban az erőfeszítésekben, amelyek Jeruzsálem identitása ellen irányulnak, és ezeket fokozott „zsidósítási” politikaként írta le.
Hozzátették, a megszállt Kelet‑Jeruzsálemben élő családok mintegy 77 százaléka a létminimum alatt él.
A jelentés a palesztin nézőpontokat is tükrözte, szerintük Izrael felgyorsítja azokat az intézkedéseket, amelyek a megszállt Kelet‑Jeruzsálem, köztük az Al‑Aksza területének átformálására és a város arab és iszlám jellegének felszámolására irányulnak.
A palesztinok, nemzetközi határozatokra hivatkozva — amelyek nem ismerik el Izrael 1967‑es megszállását vagy 1980‑as annektálását — továbbra is Kelet‑Jeruzsálemet tekintik a jövőbeli palesztin állam fővárosának.
