Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője kijelentette, hogy a világgazdaság súlyos fenyegetésnek van kitéve az iráni háború okozta energiaválság miatt, és figyelmeztetett, ha a kialakult válság fennáll, annak következményei nem kímélnek egyetlen országot.
Hétfőn Ausztrália fővárosában, a National Press Clubban tartott beszédében Birol a jelenlegi energiaválságot az 1970-es évek válságaival és a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború hatásaival hasonlította össze.
„A jelenlegi helyzetben ez a válság két olajválság és egy gázválság kombinációja” — fogalmazott.
„A világgazdaság ma rendkívül súlyos fenyegetéssel néz szembe, és nagyon remélem, hogy ez a probléma a lehető leghamarabb megoldódik” — tette hozzá Birol.
„Ha a válság ebben az irányban halad tovább, annak következményei nem kímélnek egyetlen országot. Ezért globális együttműködésre van szükség” — mondta.
Több mint három hete tart az iráni háború, Donald Trump amerikai elnök és az iráni tisztviselők kölcsönösen fenyegették egymást. Az amerikai elnök azt követelte, hogy Teherán nyissa újra a lezárt Hormuzi-szorost, amelyen a világ olaj- és gázszállításainak mintegy 20 százaléka halad át.
A szűk vízi út blokád alá helyezése szinte teljesen leállította az olajszállítást, ami az árak gyors emelkedéséhez vezetett.
További olajtartalékok kerülhetnek a piacra
Birol elmondta, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség tárgyalásokat folytat az ázsiai és európai kormányokkal arról, hogy szükség esetén további kőolajkészleteket bocsássanak a piacra.
„Természetesen megteszünk mindent, ami szükséges. Megvizsgáljuk a körülményeket, elemezzük a piacokat, értékeljük a helyzetet, majd egyeztetünk tagországainkkal” — mondta Birol.
Az IEA tagállamai március 11-én megállapodtak abban, hogy összesen 400 millió hordó olajat bocsátanak a piac rendelkezésére a tagországok vészhelyzeti készleteiből a globális nyersolajárak emelkedésének megfékezése érdekében.
Birol hozzáfűzte, hogy egy új kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntéshez nem lesz szükség meghatározott nyersolajár-szintre. Az IEA vezetője a közel-keleti válságot „nagyon súlyosnak” nevezte.
