Izrael nyíltan bejelentette, hogy tervei szerint nagy területeket foglalna el Libanon déli részén, egészen a Litáni-folyóig. Ez a legvilágosabb megfogalmazás eddig a határon túli területi ambícióiról.

Izrael honvédelmi minisztere, Israel Katz elmondta, az izraeli erők körülbelül 30 km-ig észak felé terjedő területeket vennének ellenőrzésük alá, állandó katonai jelenlétet létesítve, és megakadályozva, hogy a lakosok visszatérjenek a déli részek egyes területeire.

Katz közölte, a csapatok már működnek annak biztosítására, — amit „előretolt védelmi vonalnak” nevezett, — és a Hezbollahhoz kötődő állásokat célozzák, ugyanakkor a lakóházak és az infrastruktúra lerombolását is felügyelik az érintett területeken.

A megszállás kiterjesztése, növekvő jogi aggodalmak

A kijelentések arra utalnak, hogy a korlátozott határátlépő razziákról egy szélesebb körű megszállási stratégiára térnek át, ami összehasonlításokat váltott ki a Gázában zajló izraeli offenzívával, ahol a határhoz közeli nagykiterjedésű területeken kiürítették a civil lakosságot.

Az izraeli erők hidakat semmisítettek meg és felgyorsították a lakóházak lerombolását Libanon déli részén — ezeket a lépéseket széles körben komoly nemzetközi jogi aggályokkal fogadják, mivel a nemzetközi jog tiltja a civil infrastruktúra elleni támadásokat és az erőszakos kitelepítést.

Katz azon kijelentése, miszerint a célzott területeken „nem lehetnek otthonok vagy lakosok,” tovább növelte az aggodalmakat a hosszú távú területi ellenőrzés lehetőségével kapcsolatban.

Az emberi ár és a diplomáciai következmények

A libanoni hatóságok szerint több mint 1 000 ember vesztette életét, és több mint egymillió ember kényszerült elhagyni a lakhelyét; széles körű pusztítás értette a déli területeket és Bejrút egyes részeit.

A feszültségek fokozódása a regionális diplomáciára is hatással van. Libanon kiutasította Irán nagykövetét, Mohammad Reza Shibani-t a diplomáciai normák megsértésére hivatkozva, miközben visszahívta teheráni követét.