“Minden visszafogottság nélkül lépünk fel, ha infrastruktúráját újra célba vennék, miután egy izraeli támadás az iráni oldalon található Déli Pars gázmezőn leállította két nagy olajfinomító termelését”-így áll Irán nyilatkozatában.
Abbas Araghchi külügyminiszter az X-en azt írta, hogy Irán válasza az izraeli csapásokra eddig csak képességeinek egy „töredékét” használta.
„A visszafogottság egyetlen oka a kért deeszkaláció tiszteletben tartása volt” – tette hozzá. „Minden visszafogottság nélkül fogunk eljárni, ha infrastruktúráinkat ismét megtámadják.”
Araki hangsúlyozta, hogy a háború lezárását célzó bármely folyamatnak magában kell foglalnia az iráni polgári létesítményekben okozott károk megtérítését is.
A figyelmeztetés annak közepette hangzott el, hogy Irán több olaj- és gázkitermelő létesítményt is megcélozott több öböl menti országban.
A támadások éles emelkedést váltottak ki a globális olajárakban, a nemzetközi mércét jelentő Brent nyersolaj ára hordónként meghaladta a 115 dollárt.
A térségi eszkaláció továbbra is fellángolt azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án közös offenzívát indított Irán ellen, amely eddig mintegy 1300 ember halálát okozta, köztük az akkori legfelsőbb vezetőt, Ali Khameneit.
Irán drón- és rakétatámadásokkal válaszolt, amelyek Izraelt, Jordániát, Irakot, valamint az amerikai katonai jelenlétnek helyet adó öbölmenti országokat vették célba; ezek a támadások emberéleteket követeltek és károkat okoztak az infrastruktúrában, továbbá negatívan befolyásolták a globális piacokat és a légiközlekedést is.













