Robbanások Teheránban, eszkalálódó energiaválság

Izrael hétfőn újabb támadási hullámot indított Irán ellen, ami Teherán részéről újabb fenyegetéseket váltott ki. A konfliktus az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális energiaválságát tüzeli fel. Miközben Teheránban robbanások zajai hallatszottak, a konfliktus az egész régióra kiterjedt: Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek bejelentették, hogy az irányukba indított rakétákat és drónokat hatástalanították.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) elnökének nyilatkozata szerint a háború negyedik hetébe lépve az olaj- és földgáztermelő országokban legalább 40 energetikai létesítmény szenvedett „súlyos vagy nagyon súlyos” károkat.

Irán ezekre a támadásokra Izraelt, az öbölmenti energiamezőket és még az amerikai diplomáciai képviseleteket célzó rakéta- és dróntámadásokkal válaszolt. Emellett megbénította a forgalmat a kritikus fontosságú Hormuzi-szorosban, ahol a globális olajellátás mintegy egyötöde halad keresztül.

Olajsokk és fokozódó fenyegetések

Miután az olaj ára hordónként 100 dollár fölé emelkedett, Donald Trump amerikai elnök kemény ultimátumot intézett Iránhoz: ha 48 órán belül nem nyitják meg újra a szorost, az ország energia-infrastruktúrájának teljes megsemmisítésével kell szembenézniük.

Mohammad Baqer Qalibaf parlamenti elnök figyelmeztetett: amennyiben Washington beváltja fenyegetését, az egész térségben található kritikus infrastruktúrák „legitim célpontokká” válnak.

Súlyosabb helyzet, mint az 1970-es években

Fatih Birol kiemelte, hogy a válság már most napi szinten mintegy 11 millió hordó olajat vont ki a globális piacról, ami meghaladja az 1970-es évek olajválságai során tapasztalt szinteket. Birol sürgős globális koordinációra szólított fel a válság kontrollálása érdekében, és figyelmeztetett: „Egyetlen ország sem lesz mentes a következmények alól.”