NAGYVILÁG
2 perc olvasás
Egy emberi jogi szervezet: Magyarországnak le kell tartóztatnia Netanjahut a látogatása előtt
Az emberi jogi szervezet szerint Magyarország tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és továbbra is köteles letartóztatni és átadni a körözött személyeket.
Egy emberi jogi szervezet: Magyarországnak le kell tartóztatnia Netanjahut a látogatása előtt
Az ICC 2024-ben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen / AP
7 órája

A Human Rights Watch (Emberi Jogi Megfigyelő Szervezet) a tervezett látogatás előtt felszólította a magyar hatóságokat, hogy ha Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök belép az országba, tartóztassák le.

A szombatra tervezett látogatásra hetekkel az április 12-i parlamenti választások előtt kerül sor.

Alice Autin, a szervezet nemzetközi igazságszolgáltatási kutatója kijelentette, hogy annak ellenére, hogy Magyarország bejelentette a kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC), továbbra is tagja, és köteles letartóztatni és átadni a körözött személyeket.

Autin kifejtette, hogy e kötelezettség elmulasztása tovább mélyítené a Palesztinában elkövetett súlyos bűncselekmények büntetlenségét, és újabb árulást jelentene azoknak az áldozatoknak, akik már régóta várnak az igazságszolgáltatásra.

A felhívás arra hivatkozik, hogy az ICC 2024-ben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával.

Mindketten továbbra is a körözött személyek listáján szerepel.

Kilépés az ICC-megállapodásból

Netanjahu 2025 áprilisában már járt Magyarországon, de akkor nem vették őrizetbe. Magyarország június 2-i hatállyal hivatalosan is bejelentette kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróság megállapodásából, amit nemzetközi jogászok és civil szervezetek egyaránt kritizáltak.

A Human Rights Watch emellett elítélte az izraeli katonai támadásokat, amelyek Libanon, Gáza és Irán ellen irányulnak. A szervezet hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és támogatni kell az igazságszolgáltatás hiteles útjait.

A szervezet felszólította az Európai Uniót és a Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamait, hogy nyomást gyakoroljanak Magyarországra, hogy visszavonja a tagságának megszüntetésére vonatkozó szándékát és továbbra is együttműködjön a bírósággal.

Austin arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió hallgatása és folyamatos tétlensége miatt hallgatólagos jóváhagyást élvez az izraeli kormány az elkövetett bűncselekményekért.

A 2024 októberében indított, két évre szóló népirtás jellegű izraeli offenzíva több mint 71 000 ember halálát okozta Gázában. Több mint 172 000 ember megsebesült, és a térség polgári infrastruktúrájának mintegy 90 százaléka megsemmisült. Az ENSZ az újjáépítés költségeit körülbelül 70 milliárd dollárra becsüli.

Bár 2025 októberében tűzszünet lépett életbe, Izrael folytatja támadásait. A Gázai Egészségügyi Minisztérium szerint a tűzszünet életbe lépése óta legalább 677 palesztin vesztette életét és 1 813-an megsebesültek.