A technológiai hegemónia versenye irányította félvezető iparág geopolitikai versenytérré vált.

Kína egyik vezető technológiai óriását, a Huawei-t, az Egyesült Államok által a hasonló megállapodások elkerülésére érdekében hozott szankciók ellenére, a legújabb mesterséges intelligencia technológiájában a Tajvani Félvezető Gyártó Vállalat (TSMC) által gyártott fejlett chipek használatával vádolják.

Az információt akkor hozták nyilvánosságra, amikor olyan jelentések láttak napvilágot, miszerint a Huawei harmadik félként a kínai székhelyű chip tervező Sophgo és a kriptovaluta bányászati berendezéseket gyártó Bitmain cégekkel együttműködve kerülte el az amerikai kereskedelmi korlátozásokat.

Bár mindkét cég tagadta a vádakat, a cégnyilvántartások azt mutatják, a Sophgo társalapítója, Micree Zhan a Bitmain alapításában is részt vett.

Az amerikai szankciók után Kína a félvezető iparági önállóságot támogatta. Ezeknek az erőfeszítéseknek a részeként a Huawei a múlt hónapban elkezdte az Ascend 910C chip tesztelését, amely felvenné a versenyt az Nvidia H100-as chippel.

Azonban a Huawei legújabb TSMC chipek használata, annak ellenére, hogy kereskedelmi tilalmak vonatkoznak rá, újraélesztette a vitákat Kína technológiai függetlenségének narratívájának szempontjából, és aggodalmakat keltett a globális kereskedelmi korlátozások végrehajtásával kapcsolatban.

A Bloomberg jelentése szerint a Huawei TSMC chipek gyártásától függősé tükrözheti Kína folytatódó küzdelmét a fejlett chipek elegendő mennyiségű előállításával, és tovább gyengítheti az ázsiai óriás hazai csúcsminőségű chipek gyártási képességét.

Kiskapu taktikák

A Zero Risk International igazgatója és kockázatelemző, Tony Loughran szerint a beszállítók harmadik félként való alkalmazása – amelyet gyakran „kiskapu” taktikaként ismernek – nem új stratégia. Loughran szerint „A kiskapu vagy a harmadik fél használata évtizedek óta alkalmazott módszer az országok között.”

 „Mindkét iraki háború alatt, a kőolajexport tilalom ellenére az országok sikeresen kereskedtek  az olajjal a feketepiacon. Magas kereslet esetén mindig van valaki, aki hajlandó létrehozni egy jövedelmező csővezeték-hálózatot és megoldást találni.” – magyarázta el a történelmi fogalmat Loughran.

Hasonló modell figyelhető meg a Huaweijnél is

A Bloomberg szerint az Ascend 910B processzorok valószínűleg a TSMC fejlett 7 nanométeres technológiájával készültek, és ezek közül legalább az egyik a Huawei legújabb mesterséges intelligencia ajánlataiban is felfedezhető volt.

Tekintettel arra, hogy a Huawei-t 2020 augusztusában fekete listára tették, a vállalat jelentős mértékben olyan helyi gyártókra, mint a Semiconductor Manufacturing International Co. (SMIC) támaszkodik a chipek gyártásában.

Ugyanakkor a SMIC által gyártott mesterséges intelligencia chipek alacsony hozamáról (csak a gyártásuk 20%-a működik a kívánt módon) szóló jelentések Kína félvezető iparágának korlátait hangsúlyozzák, és valószínűleg arra kényszerítették a Huaweit, hogy a chipeket máshonnan szerezzék be.

Hogyan működik?

A korlátozott technológia közvetett csatornákon keresztüli beszerzése általában olyan harmadik félbeli vállalkozásokkal bír, amelyek hivatalosan azt állítják, hogy törvényes ügyfeleknek nyújtanak szolgáltatást, miközben titokban az embargó alá eső szervezetekhez irányítják az erőforrásokat.

„Ez gyakran egy harmadik kapcsolt vállalkozást jelent, amely azt állítja,  törvényes ügyfeleknek nyújt szolgáltatást, és a fokozatosan embargóval sújtott országokba irányítja az érintett feleket.” – magyarázta a kockázatelemző, Tony Loughran.

A Huawei esetében a chipek több beszállítón keresztül juthattak el a vállalathoz, mielőtt azok elértek volna a Huaweihez. Ez a bonyolult ellátási lánc lehetővé teszi a korlátozások kijátszását anélkül, hogy közvetlenül befolyásolnák az érintett gyártókat.

Loughran figyelmeztet a hasonló alkalmazásokkal kapcsolatos kockázatokra: „A legnagyobb aggodalom, hogy ha a félvezető chipek korlátozásait ilyen könnyen kijátszhatják, akkor még nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett fegyverekre és a védelmi rendszerekre vonatkozó érzékeny termékekre a magas kockázatú területeken.”

Loughran ennek szemléltetése érdekében az Izrael által a csipogókban elhelyezett robbanóanyagokat hozta fel példaként.

„Ez a forgatókönyv hasonlít arra közelmúltbeli esetre, amikor a tajvani hívóeszközöket egy harmadik kapcsolt vállalkozónak adták el, majd azokat a Hezbollah célbavétele érdekében módosították.”

Ez a példa jól mutatja a gyengén szabályozott technológiai ellátási láncok potenciális következményeit.

Küzdelem az önállóságért?

Kína önállósági törekvései a Xi Jinping elnök és a Nyugattal való feszültségek fényében a technológiai függetlenség szükségességét hangsúlyozva váltak a technológiai politika alappillérévé.

Azonban a Huawei legújabb mesterséges intelligencia (AI) processzorainak TSMC-től való függősége azt mutatja, e törekvések még mindig távol állnak a valóságtól.

A jelentések világosan bemutatják a Huawei azon nehézségeit, amelyek a saját chipeit kereskedelmi szinten, alkalmazható mértékben gyártaná.

Miután a Biden-adminisztráció szigorú exportkorlátozásokat vezetett be, a TSMC és más beszállítók ellen, és mivel műveleteik nagymértékben amerikai technológiáktól függnek, így nem adhatnak el termékeket vagy szolgáltatásokat a Huawei számára az amerikai Kereskedelmi Minisztérium exportengedélye nélkül.

Ennek eredményeként a Huawei-nek szinte teljesen helyben kellett előállítania az összes alkatrészét. Ez egy költséges folyamat, amely potenciálisan százmilliókba, sőt milliárdokba kerülhet, valamint évekig is eltarthat.

A SMIC 7nm-es chipeinek korlátozott hozamai rávilágítanak arra, milyen nehézségekkel kell szembenézni a TSMC-vel való versenyhez szükséges minőségellenőrzési szintek elérésében.

Az előre vezető út

Miközben a Huawei fejlett félvezetőkhöz való hozzáférésével kapcsolatos viták folytatódnak, Loughran proaktív intézkedéseket javasol a kormányok és a technológiai cégek számára a jövőbeli jogsértések elkerülése érdekében.

„A technológiai cégeknek, különösen azoknak, amelyek szankciók hatálya alatt állnak, vagy amelyek nagyobb biztonsági megfelelőséget igénylő területeken működnek, független auditorokkal kell dolgozniuk a beszállítói lánc integritásának ellenőrzése érdekében” – mondta el.

Ez az intézkedés hozzájárulhat a transzparencia fenntartásához, és segíthet megelőzni a Huawei-TSMC ügyéhez  hasonló kiskapu tranzakciókat.

Loughran megemlítette az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét is az ilyen tevékenységek szabályozásában, továbbá kihangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát.

„Az Egyesült Nemzetek szerepét és a lehetséges szankciókat is meg kell vizsgálni az Egyesült Államok jelenlegi álláspontjának érvényesítése érdekében.” – mutatott rá.

Egy ilyen megközelítés segíthet globális keretet kialakítani a szankciók nyomon követésére és alkalmazására, valamint csökkentheti a jövőbeli jogsértések lehetőségét.