A Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök és Sejk Temim bin Hamed Al Sani, katari emír közötti négyszemközti megbeszélést, majd a delegációk közötti tárgyalásokat követően a Dolmabahçe-i elnöki irodában sor került a két ország közötti megállapodások aláírására.

Erdoğan elnök és Al Sani emír jelenlétében, a Török–Katari Magas Szintű Stratégiai Bizottság 12. ülésének keretében öt megállapodást írtak alá a két ország között.

A török és a katari kormány között létrejött „Fogyasztóvédelem, a piaci felügyelet és ellenőrzés területén történő együttműködésről szóló egyetértési jegyzőkönyvet” Ömer Bolat kereskedelmi miniszter és Sejk Faisal Bin Thani Bin Faisal Al Thani, katari kereskedelmi és ipari miniszter parafálta.

A török és a katari kormány között oktatás területén létrejött együttműködési megállapodást Yusuf Tekin oktatási miniszter és Dr. Mohammed bin Abdulaziz Al-Khulaifi katari államminiszter írták alá.

A Török Külügyminisztérium és a Katari Külügyminisztérium között létrejött „A béke, a megbékélés és a konfliktuskezelés terén való együttműködésről szóló egyetértési jegyzőkönyvet” Hakan Fidan külügyminiszter és Muhammed bin Abdurrahman Al Sani, katari miniszterelnök, egyben külügyminiszter írta alá.

A “Török–Katari Magas Szintű Stratégiai Bizottság 12. ülésének közös nyilatkozatát” Hakan Fidan külügyminiszter és Al Sani katari miniszterelnök és külügyminiszter írta alá.

A „Kölcsönös védelmi megállapodást” pedig Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök és Al Sani katari emír írta alá.

Megjelent a Török–Katari Magas Szintű Stratégiai Bizottság 12. ülésének közös közleménye

A Külügyminisztérium közzétette a Török–Katari Magas Szintű Stratégiai Bizottság 12. ülésének közös nyilatkozatát.

A nyilatkozat szerint a találkozó Isztambulban zajlott le Erdoğan köztársasági elnök és Temim bin Hamed Al Sani katari emír elnökletével, jelen voltak azok a tárcavezetők is, akik a 2014. december 19-én a Magas Szintű Stratégiai Bizottság létrehozásáról kötött közös megállapodásban megnevezett együttműködési területekért felelősek.

A nyilatkozat rögzíti, hogy a felek megerősítették a 5 milliárd amerikai dolláros kereskedelmi forgalom elérésére irányuló célkitűzésüket, és egyetértettek abban, hogy megvizsgálják a Kereskedelmi és Gazdasági Partnerségi Megállapodás (TEPA) hozzájárulását e cél eléréséhez, valamint a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítését és diverzifikálását szolgáló új lehetőségeket.

A nyilatkozatban kifejezték elégedettségüket Katar türkiyei befektetései, a török építőipari vállalatok által Katarban vállalt, összesen 20,8 milliárd dollár értékű 206 projekt miatt, és megállapodtak az gazdasági és kereskedelmi együttműködés erősítésében.

A Török-Katari Gazdasági és Műszaki Együttműködési Vegyes Bizottság 7. ülését Dohában rendezik meg

A felek hangsúlyozták a Török-Katari Közös Gazdasági és Kereskedelmi Bizottság (JETCO) szerepét a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében, és jelezték készségüket a bizottság második ülésének Dohában való megrendezésére. Egyetértettek abban is, hogy a Török-Katari Gazdasági és Műszaki Együttműködési Vegyes Bizottság 7. ülését a lehető leghamarabb Dohában rendezzék meg.

A nyilatkozat felidézte, hogy a 2018-ban aláírt és 2025. augusztus 1-jétől hatályban lévő Kereskedelmi és Gazdasági Partnerségi Megállapodás (TEPA) átfogó keretet kínál a kereskedelem fejlesztésére, az áruk és szolgáltatások áramlásának megkönnyítésére és a kölcsönös befektetések ösztönzésére, ezáltal hozzájárul a kétoldalú stratégiai partnerség elmélyítéséhez és a regionális gazdasági integráció támogatásához.

Együttműködés a védelem terén

A nyilatkozat szerint a felek megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy közös biztonsági aggályaikat stratégiai prioritásként kezelik és tovább fejlesztik az együttműködést a védelmi kérdések terén.

A felek üdvözölték a „Türkiye és Katar közötti kölcsönös védelmi megállapodás” aláírását, amelynek célja a közös védelem erősítése, a regionális biztonság és stabilitás támogatása, valamint a nemzetközi fegyveres támadásokkal szembeni közös álláspont előmozdítása.

A felek megerősítették, hogy az említett megállapodás nemcsak az aláíró felek szuverenitásának és területi épségének védelmére vonatkozó kötelezettségvállalását tükrözi, hanem közös elképzelésüket is arról, hogy hozzájáruljanak egy biztonságosabb és stabilabb regionális rend kialakításához. Ennek keretében mindkét fél egyetértett abban, hogy konzultációkat folytatnak biztonságukat érintő fenyegetésekről, valamint regionális és globális biztonsági kérdésekről és védelmi politikákról, továbbá együttműködésüket erősítik közös katonai gyakorlatok, védelmi ipari együttműködés és személyzetképzési csereprogramok révén.

A közlemény megjegyezte, hogy a Türkiye, Katar, Pakisztán és Indonézia által aláírt Bedir-megállapodást üdvözölték, mint a hazai képességek fejlesztése révén a védelmi szükségletek kielégítésére szolgáló közös kapacitások növelése felé tett fontos lépést. A felek szerint ez a megállapodás alapot teremt a szorosabb együttműködéshez a közös termelés, a technológiafejlesztés, az ismeretek és szakértelem megosztása, valamint a védelmi ipari infrastruktúra és az ellátási láncok megerősítése terén.

A biztonsági együttműködés vonatkozásában, utalva a két ország között aláírt megállapodásokra, kitért a két ország között szervezhető rövid és hosszú távú programokra, beleértve a technikai támogatást és a képzést is.

Megállapodás született a Gázának szánt humanitárius segélyek összehangolásáról

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a felek követelik az őrizetbe vett összes humanitárius segélymunkás és az Egyesült Nemzetek személyzetének azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, majd a következőket rögzíti:

“A két fél megállapodott abban, hogy támogatja Gáza mielőbbi helyreállítását és újjáépítését, valamint a Gázába irányuló humanitárius segítségnyújtási tevékenységek koordinálását. Emellett a teljes, biztonságos és akadálytalan humanitárius hozzáférésre szólítottak fel Gázában, és megállapodtak abban, hogy szoros együttműködést folytatnak a Gázában rendelkezésre álló szálláslehetőségek és a humanitárius segélyek bővítése érdekében. Mindkét fél hangsúlyozza az azonnali cselekvés szükségességét, mivel a tél első hirtelen árvizei tovább rontották a már amúgy is súlyos életkörülményeket, és ezek a körülményeket egyre elviselhetetlenebbé tették.”

A nyilatkozatban kitértek a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén folytatott együttműködés keretében a COP31-re, a 2030-as fenntartható fejlődési menetrendre és a Hulladékmentes Életmód kezdeményezésre, és a felek megerősítették elkötelezettségüket a család- és szociális szolgáltatások területén való együttműködés megerősítése iránt.

Felhívás Izraelre, hogy teljes mértékben teljesítse kötelezettségeit

A nyilatkozat szerint a felek felszólították Izraelt, hogy teljes mértékben teljesítse a tűzszüneti megállapodás és a nemzetközi jog szerinti valamennyi kötelezettségét, valamint hangsúlyozták a civilek védelmének és a humanitárius segélyekhez való akadálytalan hozzáférés biztosításának fontosságát.

A nyilatkozat rögzíti, hogy a felek határozottan elítélik az izraeli telepesek törvénytelen cseleményeit Ciszjordániában, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, a földelkobzást és az erőszakos kitelepítéseket, valamint az erőszakos kitelepítéseket, és elutasítanak minden olyan intézkedést, amely a megszállt palesztin területek jogi, földrajzi és demográfiai státuszának megváltoztatására irányul.

“Emellett határozottan elutasítanak minden olyan kísérletet, amely a megszállt Jeruzsálemben található al-Aksza mecset, valamint más iszlám és keresztény szent helyek történelmi és jogi status quójának megváltoztatását célozza, miközben elismerik a történelmi Hásimita gyámság különleges szerepét. A felek elítélték a szélsőséges izraeli telepesek és hatóságok által az izraeli erők védelme alatt az Al-Aqsa-mecset ellen folytatott támadásokat, és újra megerősítették, hogy az Al-Aqsa-mecset teljes, 144 hektáros területe kizárólag muzulmán imahely, amelynek igazgatása a Jeruzsálemi Alapítványok és a Mescid-i Aksza Ügyek Hivatalának hatáskörébe tartozik.”- áll a nyilatkozatban.

A nyilatkozat, amely hivatkozik a két ország palesztinai és gázai kérdésekkel kapcsolatos nyilatkozataira és állásfoglalására, valamint Izrael elleni elítéléseire, rögzíti, hogy a felek Szíria tekintetében is a szíriai kérdésben is megerősítették támogatásukat az ország rendkívül nehéz körülmények között történő stabilitásának helyreállítása, az állami intézmények megerősítése, valamint egy Szíria vezette, Szíriában lefolytatott, befogadó politikai folyamat előmozdítása iránt.

A nyilatkozat rögzíti, hogy a felek hangsúlyozták, hogy a nemzetközi közösségnek határozott álláspontot kell képviselnie annak érdekében, hogy megállítsa Izraelnek a Szíria szuverenitását és területi integritását érintő folyamatos jogsértéseit, biztosítsa az 1974-es izraeli–szíriai katonai szétválasztási megállapodás tiszteletben tartását, valamint garantálja az izraeli erők kivonását a nemzetközi joggal ellentétesen megszállt szíriai területről, valamint megerősítették elkötelezettségüket az e célok elérését szolgáló diplomáciai kezdeményezések támogatására.

A nyilatkozatban, amely hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktust és annak a régióra gyakorolt széles körű hatásait párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, megerősítették, hogy tiszteletben kell tartani a régió valamennyi országának szuverenitását és területi integritását, valamint védeni kell a civileket és a polgári infrastruktúrát.

A nyilatkozat hozzászól, hogy a felek elutasítanak minden olyan intézkedést vagy korlátozást, amely gátolja a törvényes hajózást, és felszólítanak a Hormuzi-szoroson történő biztonságos, védett és akadálytalan áthaladás gyors és teljes körű helyreállítására.

A nyilatkozatban, amelyben emlékeztettek arra, hogy a felek elítélik Izraelnek a Libanon szuverenitását és területi integritását sértő cselekményeit, megerősítették, hogy teljes szolidaritást vállalnak a libanoni állammal, kormánnyal és néppel.

Felhívás Jemen egységének és szuverenitásának megőrzésére

A nyilatkozat rögzíti, hogy a felek hangsúlyozták Jemen egységének, szuverenitásának és területi integritásának megőrzésének, valamint a nemzetközileg elismert kormány támogatásának létfontosságú szerepét.

„A felek elítélték a húszi milíciák által a Szaúd-Arábiai Királyság ellen elkövetett, civileket és polgári infrastruktúrát célzó támadásokat, valamint a Vörös-tengeren és a Bab el-Mandeb-szorosban a kereskedelmi hajózás ellen irányuló támadásokat. A felek megerősítették, hogy szolidaritást vállalnak a jemeni kormánnyal és a Szaúd-Arábiai Királysággal; megerősítették támogatásukat az ENSZ vezetésével folyó, valamint az egyéb diplomáciai erőfeszítések iránt, amelyek célja egy fenntartható politikai megoldás elérése, és felszólították a húszi milíciákat, hogy haladéktalanul vessenek véget támadásaiknak, és jó szándékkal térjenek vissza a politikai folyamatba.”- áll a nyilatkozatban.

A nyilatkozatban azt is közölték, hogy a felek megerősítették támogatásukat a jelenlegi közvetítői erőfeszítések és diplomáciai kezdeményezések iránt, amelyek célja a szudáni válság békés rendezése, miközben elősegítik Szudán egységének, szuverenitásának és területi integritásának megőrzését.

A nyilatkozat szerint Türkiye és Katar hangsúlyozta a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításának fontosságát az afrikai szarvon, rögzítve, hogy tiszteletben kell tartani a régióban található valamennyi állam, beleértve Szomáliát is, szuverenitását, egységét és területi integritását, valamint meg kell őrizni a jószomszédi kapcsolatokat.

Emellett a felek hangsúlyozták, arra van szükség, hogy a ciprusi kérdésre igazságos, tartós, fenntartható és kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen, és a dokumentum hozzászól: “A regionális biztonsági kihívások, valamint azoknak a biztonságra és a stabilitásra gyakorolt potenciális kockázatai tudatában mindkét fél megerősítette elkötelezettségét abban, hogy a regionális biztonság és a közös stabilitás megerősítése céljából fenntartsa a szoros együttműködést a terrorizmus minden formája és megnyilvánulása elleni küzdelemben, és megerősítik elkötelezettségüket a PKK/PYD/YPG, az ILIÁ, valamint a FETÖ-höz kapcsolódó szervezeteket is beleértve minden terrorista szervezet elleni küzdelem iránt.

A tájékoztatás szerint a felek megállapodtak abban, hogy a Török-Katari Magas Szintű Stratégiai Bizottság 13. ülését Katarban rendezik meg egy, a diplomáciai csatornákon keresztül meghatározandó időpontban, 2027-ig.