A Csendes-óceáni szigetországok vezetői az Antalyában megrendezett COP31 ENSZ éghajlati csúcstalálkozón felhívták a figyelmet a tengerszint emelkedése miatt fennálló veszélyre, és több éghajlati finanszírozást, valamint a megújuló energiaforrásokra való gyorsabb átállást sürgették.
A Salamon-szigetek miniszterelnöke, Matthew Cooper Wale csütörtökön kijelentette, országa folyamatosan a klímaválsággal összefüggő katasztrófák utáni helyreállítással küzd, ami miatt az éves gazdasági veszteségek 79 millió dollárt tesznek ki, ami a bruttó hazai termékének mintegy 5%-a.
Wale elmondta, országszerte a tengerszint évente 7–10 milliméterrel emelkedik, ez pedig a globális átlagnak két- vagy háromszorosa. Hozzátette, a tengerszint emelkedése és az erózió miatt számos lakott sziget már most eltűnt.
Wale továbbá felszólította a nagy kibocsátó országokat, hogy sürgősen és jelentősen csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint növeljék az éghajlati finanszírozást a sebezhető országok számára.
Tonga miniszterelnöke, Fatafehi Fakafanua a fosszilis tüzelőanyagoktól való gyorsabb eltávolodásra és az azok használatát ösztönző támogatások megszüntetésére szólította fel az országokat.
Tuvalu miniszterelnöke, Feleti Teo arra figyelmeztetett, hogy a tengerszint emelkedése egzisztenciális fenyegetést jelent országa számára, amely csupán két méterrel van a tengerszint felett, de hozzátette: "nem adjuk fel a jövőnket."
Kiribati elnöke, Taneti Maamau hangsúlyozta, hogy a nemzetközi együttműködés továbbra is kulcsfontosságú az éghajlatválság kezelésében.
Maamau emellett felhívást intézett a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére és a globális villamosítási arány 2035-ig legalább 35%-ra emelésére, hogy az 1,5 °C-os felmelegedési cél elérhető maradjon.
