Donald Trump amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök távoztak az alaszkai csúcsról anélkül, hogy bármilyen megállapodást bejelentettek, beleértve Trump egyik legfontosabb prioritását – az ukrajnai háború befejezését.

A pénteken, a Joint Base Elmendorf-Richardson bázison tartott, közel háromórás találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón Trump így nyilatkozott: „Számos, számos kérdésben egyetértettünk. Azt mondanám, hogy van még néhány fontos kérdés, amelyekben nem értünk teljesen egyet, de némi előrelépést értünk el”, miközben egy „A béke keresése” feliratú háttér előtt állt. „Nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás” – tette hozzá.

Nem részletezte a fennálló kérdéseket, és nem erősítette meg, hogy azok közvetlenül Ukrajnát érintik-e.

Putyin nem jelezte, hogy változtatna Oroszország álláspontján, és a konfliktust „alapvető biztonsági fenyegetésekből fakadó” problémának nevezte, hangsúlyozva, hogy tartós megoldás csak a „konfliktus elsődleges okainak” kezelésével érhető el. Moszkva ezeket a kijelentéseket arra használja, hogy utaljon Ukrajna területének átadására, leszerelésére, NATO-tagságának feladására és kormányának megváltoztatására vonatkozó követeléseire.

„Arra számítunk, hogy Kijev és az európai fővárosok ezt konstruktív módon fogják értelmezni, és nem gördítenek akadályokat a folyamat elé” – mondta Putyin.

’A következő tárgyalás helyszíne Moszkva’

Putyin egyetértett Trump azon állításával, hogy a háború nem kezdődött volna el, ha Trumpot választották volna a 2022-es elnökválasztáson, mondván: „Biztos vagyok benne, hogy valóban így lett volna.”

Trump azt mondta, hogy tájékoztatni fogja a NATO vezetőit, Volodimir Zelenskiy ukrán elnököt és másokat a tárgyalásokról.

Alaszka elhagyása előtt újságírók kérdéseire válaszolva Trump azt mondta Putyinnak: „Valószínűleg hamarosan újra találkozunk.” Putyin angolul válaszolt: „A következő találkozó Moszkvában lesz.” Trump erre így reagált: „Ó, ez érdekes javaslat… Lehet, hogy ezért kritizálni fognak, de el tudom képzelni, hogy ez megvalósulhat.”

A csúcstalálkozó Putyin számára különösen barátságos fogadtatással kezdődött, annak ellenére, hogy amerikai szankciók alatt áll, és a Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt körözi Ukrajnában. Trump a vörös szőnyegen kézfogással, mosollyal fogadta őt a kifutópályán, miközben amerikai harci repülőgépek, köztük egy B-2 bombázó, repültek el felettük.

A két vezető ezután az amerikai elnöki limuzinban utazott együtt tolmács nélkül – ami szokatlan lépés két ellenséges hatalom vezetői között.

Előrelépést értek el

Eközben a Kreml szóvivője azt mondta, hogy a Putyin és Trump közötti tárgyalások lehetővé tették a két ország számára, hogy továbbra is keressék a kétoldalú egyeztetés lehetőségét – jelentette az Interfax hírügynökség szombat kora reggel. Az Interfax hírügynökség szerint Dmitrij Peskov, a Kreml szóvivője szombat reggel kijelentette: „A tárgyalás valóban nagyon kedvező volt, és a két elnök megbeszélte ezt a kérdést. Ez egy olyan beszélgetés volt, amely lehetővé teszi számunkra, hogy együtt, magabiztosan haladjunk előre a megoldási lehetőségek keresésében.”

Miközben a két vezető tárgyalt, a háború tovább folytatódott, és Ukrajna keleti részének számos régiójában meszólalt a sziréna. Oroszország Rosztov és Brjanszk régióinak kormányzói arról számoltak be, hogy területük egyes részeit ukrán dróntámadások érték.

Zelenszkij kizárta, hogy hivatalosan átadjon bármilyen területet Moszkvának, és az Egyesült Államok által támogatott biztonsági garanciát követel. Kijev részéről nem érkezett azonnali reagálás a csúcstalálkozóra.

Ukrajna ellenzéki képviselője, Olekszij Honcsarenko a Telegramon azt írta: „Úgy tűnik, Putyin egy kis időt nyert magának. Bármilyen tűzszünetről vagy a feszültség csökkentéséről szóló megállapodás sem született.”

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter közleményében üdvözölte Trump erőfeszítéseit, de kétségeit fejezte ki Putyin megállapodási szándékát illetően. „Ha Putyin komolyan gondolná a béketárgyalásokat, nem támadná egész nap Ukrajnát” – mondta.

Moszkva és Kijev egyaránt tagadja, hogy civileket támadna a több mint három éve tartó háborúban. Azonban több ezer civil vesztette életét a konfliktusban, túlnyomórészt ukránok, és a háború mindkét oldalon több mint egymillió ember halálát vagy sérülését okozta.