Törölt járatok, elhalasztott utazások és nagy bizonytalanság: a Közel-Keletet sújtó háború sötét árnyékot vet a turizmus kilátásaira egy olyan régióban, amely a világ utazói számára kedvelt célpont.

„Az utolsó csoportom három nappal ezelőtt indult el, és minden többi, márciusra tervezett csoportot töröltek” – mondta el Nazih Rawashdeh, egy észak-jordániai, Irbid környéki idegenvezető.

„Ez a főszezon kezdete itt. Katasztrofális. És még Jordániában nincs is probléma. Teljesen biztonságos.”

Világszerte az utazásszervezők azon dolgoznak, hogyan segítsenek a térségben rekedt ügyfeleknek vagy azoknak, akik oda terveztek utazást.

„Az elsődleges cél az, hogy hazajuttassuk azokat, akik már ott vannak” – mondta el Alain Capestan, a francia Comptoir des Voyages utazási iroda elnöke. Azonban hozzátette, a háború hatással van olyan ügyfelekre is, akik a világ más részeire utaztak, mivel a Perzsa-öböl térségében találhatók jelentős légi központok, mint Dubai, Abu Dhabi és Doha jelenleg le vannak zárva.

Más cégekhez hasonlóan a német utazási irodák, köztük az Alltours, a Dertour és a Schauinsland-Reisen bejelentették, hogy fedezik a Közel-Keleten rekedt ügyfelek extra éjszakáinak költségét. Emellett legalább március 7-ig törölték az Egyesült Arab Emírségekbe és Ománba tervezett utaikat.

A svájci MSC Cruises, amelynek egy hajója Dubaiban rekedt, csütörtökön bejelentette, öt charterjáratot küld majd, hogy közel 1 000 utast evakuáljon. A cég közölte, várakozásaik szerint szombatig elhagyják a térséget, de nem részletezték a járatok célállomásait vagy az utasok állampolgárságát.

A brit utazási iparági szövetség, az ABTA közölte, az ügynökségek addig nem küldenek ügyfeleket a térségbe, amíg a brit külügyminisztérium nem tanácsolja azt. A közelmúltban törölt nyaralások esetén az ügyfelek új foglalást kérhetnek vagy visszatérítést kaphatnak.

Gazdasági hatás

A háború megrendíti azt az ágazatot, amely a régióban korábban virágzott.

Az ENSZ Turisztikai Szervezete szerint 2025-ben mintegy 100 millió turista utazott el a Közel-Keletet, ami a világ nemzetközi turistaáramainak közel hét százaléka. Ez az adat éves összehasonlításban három százalékos növekedést, a pandémia előtti időszakhoz képest pedig 39 százalékos emelkedést jelentett.

A célországtól függően a látogatók nagy részét európaiak teszik ki, őket követik a dél-ázsiai, az amerikai és más közel-keleti országokból érkező turisták. A közeli piacok 2025-ben a dubaji látogatók 26 százalékát tették ki az Idegenforgalmi és Gazdasági Minisztérium adatai szerint.

Az Oxford Economics elemzői arra figyelmeztetnek, hogy „a térségbe irányuló turistaáramok csökkenése súlyosabb gazdasági csapást mérne, mint korábban, mivel a turizmus részesedése a GDP-ből nőtt, ahogy az ágazatban foglalkoztatottak száma is.”

„Becslésünk szerint a konfliktus miatt 2026-ban 11–27 százalékkal csökkenhetnek a beutazások éves összevetésben a decemberi előrejelzésünkhöz képest, amely 13 százalékos növekedést vetített előre” – mondta el Helen McDermott, a globális előrejelzések igazgatója. A cég szerint ez 23–38 millióval kevesebb nemzetközi látogatót jelentene az előző forgatókönyvhöz képest, és 34–56 milliárd dolláros veszteséget okozna a turisztikában.

„A COVID és a gázai konfliktus után a turisták elkezdtek visszatérni” – mondta el Rawashdeh jordán idegenvezető. „Az elmúlt hat hónapban élt bennünk a remény, bennünk, akik a turizmusban dolgozunk. Most háború van. Ez borzalmas lesz a gazdaságnak.”

„Határozottan észleltünk egy érthető lassulást az új foglalásokban a partnereinktől, de teljes mértékben arra számítunk, hogy ez visszaugrik, amint helyreáll a nyugalom és az utazók újra magabiztosnak érzik magukat” – mondta el Ibrahim Mohamed, a Middle East Travel Alliance marketingigazgatója, amely közvetlen túrákat kínál az amerikai és brit szolgáltatóknak. Optimista maradt: „A Közel-Kelet mindig hihetetlenül rugalmas piac volt, és a kereslet gyorsan visszatér, ha visszaáll a stabilitás.”