Annak ellenére, hogy az Orosz Fogyasztóvédelmi és Emberi Egészségügyet Védő Hatóság (Rospotrebnadzor) jelentéktelennek tüntette fel a kutató halála és munkája közötti kapcsolatot az eset kérdéseket vetett fel a tüdőpestis körül.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, valamint a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) közölte, szorosan figyelik az eseményeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén kapcsolatban áll az orosz egészségügyi hatóságokkal, hogy megerősítse, mi történt, milyen vizsgálatokat végeztek, és hogy van-e lehetséges globális közegészségügyi hatás.

A szervezet szóvivője szerint a jelenleg rendelkezésre álló nem hivatalos információk alapján a lakosság egészére vonatkozó közegészségügyi kockázat alacsonynak tűnik.

Mi az a tüdőpestis?

A tüdőpestis ritka és halálos tüdőfertőzés, amelyet a Yersinia pestis baktérium okoz. A tudósok a tüdőpestist a betegség legveszélyesebb formájaként tartják számon. A Yersinia pestis más típusú pestiseket is okozhat, amelyek a szervezet különböző részeit érintik.

A leggyakoribb forma, a bubópestis (hímespestis) általában bolhacsípés után vagy a baktérium bőrsérülésen keresztüli bejutásával alakul ki. A fertőzés megduzzadt és fájdalmas nyirokcsomókat okoz, illetve átalakulhat szepszishez vezető formává (szeptikémiás pestis). A véráramot érintő szeptikémiás pestis szervelégtelenséghez vezethet, és szintén közvetlenül bolhacsípésből eredhet. A faringeális (garat) pestis pedig fertőzött étel fogyasztása után a garatot támadja meg.

Hogyan terjed a tüdőpestis?

A tüdőpestis az egyetlen olyan pestisforma, amely emberről emberre közvetlenül terjedhet. A baktériumot légzéskor keletkező részecskék viszik tovább, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent. Fertőzött állatokból származó cseppecskék szintén terjeszthetik a betegséget. Az Egyesült Államokban dokumentált utolsó emberről emberre terjedő tüdőpestis-epidemia 1924-ben, Los Angelesben fordult elő.

Milyen tünetekkel jár a tüdőpestis?

A tüdőpestisben a baktérium részecskéi a tüdőbe jutva súlyos tüdőgyulladást okoznak, ami légzési nehézségekhez vezet. A tünetek már a fertőzést követő 24 órán belül jelentkezhetnek. Egyéb tünetek közé tartozik a láz, hidegrázás, fejfájás, izomfájdalmak, szédülés, gyengeség, kimerültség, hányinger, hányás és hasmenés. Kezelés nélkül a betegség szinte mindig halálos kimenetelű.

Hogyan kezelik a tüdőpestist?

Az orvosok a pestist 10–14 napos antibiotikum-kezeléssel gyógyítják. A leggyakrabban használt szereket a siprofloksacin, levofloxacinnal, moxifloxacinnal, gentamicinnel és streptomycinnel kapcsolatban említik. A fertőzés első 24 órájában antibiotikumot kapó betegeknek van a legnagyobb esélyük a túlélésre. Emellett a betegek számára támogatókúrákat is alkalmaznak, például oxigénnel, folyadékpótlással és pihenéssel.

Van oltás a pestis ellen?

Bár pestisoltásokat már a 19. század óta használnak, nem teljesen egyértelmű, hogy ezek mennyire nyújtanak védelmet a tüdőpestis ellen. A WHO nem javasolja az oltást a lakosság széles körének, kivéve a folyamatosan expozíciónak kitett, nagy kockázatú csoportokat, például laboratóriumi dolgozókat.

Miért fordul elő ma is a pestis?

Bár az emberek a pestist főként történelmi forrásokból vagy könyvekből ismerik, a betegség ma is jelen van. Tyler Evans járványügyi szakorvos szerint a pestist gyakran használják metaforaként a szegénység és az járványok jelzésére is. A 14. században a Fekete Halálként emlegetett járvány több mint 50 millió embert ölt meg Európában.

Az antibiotikumok hatására a betegség jobban kezelhetővé vált, azonban a pestis Óceánia kivételével minden kontinensen előfordul. A WHO adatai szerint a 1990-es évek óta a legtöbb emberi megbetegedést Afrikában jelentették. A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szerint az Egyesült Államokban a tüdőpestis okozta utolsó haláleset 2025 júliusában történt Arizona államban.

Feltételezések szerint egy fiatal, beteg macskákkal foglalkozó férfi fertőződött az állatoktól. A macskáknak kitett más személyeknél nem jelentkeztek tünetek. Evans szerint az ökológiai változások és a közegészségügyi infrastruktúra gyengesége növelte a pestis kockázatát. Evans kiemelte, hogy a betegség gyorsan diagnosztizálható, és az antibiotikumok nagyon hatékonyak.

Mekkora a betegség globális kockázata?

A WHO szerint a lakosság egészét tekintve a kockázat alacsonynak tűnik. Rutul Dalal fertőző betegségek specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüdőpestises betegek nagyon gyorsan megbetegszenek, ami potenciálisan lassíthatja a terjedést.

Dalal szerint a betegeknek nehéz a mindennapi tevékenységeik ellátása és az utazás is, és a tünetek akár csak 24 órával a kontaktus után is megjelenhetnek. Mivel Oroszország és az Egyesült Államok között nincs közvetlen járat, valószínű, hogy egy fertőzött személy már tüneteket mutatna, mire eljutna az Egyesült Államokba.

Dalal azt is megjegyezte, hogy ez a helyzet nem hasonlítható automatikusan a COVID-járványhoz, és abban reménykednek, hogy ellenőrzés alatt tartható marad. A szakértők azt javasolják, hogy kerüljék a közvetlen érintkezést a beteg személyekkel, és legyenek óvatosak a fertőzött testnedvekkel.

A tüdőpestises betegeket ellátó dolgozóknak standard védőfelszerelést kell viselniük, és megelőző antibiotikumot kell kapniuk. Kapcsolatfelvétel esetén az egészségügyi hatóságok nyomon követik a fertőzött személy családtagjait és egyéb közeli kontaktjait, és megelőzés céljából antibiotikumot adnak nekik, mielőtt megbetegednének. Emellett ajánlott a rendszeres kézmosás szappannal és vízzel.