Az Alzheimer's & Dementia folyóiratban közétett, több mint 1700 felnőttet mintegy 24 éven át követő tanulmány szerint a gyakran tévét néző középkorú férfiaknál agyállományi térfogatcsökkenést észleltek.
A csökkenés elsősorban az Alzheimerre különösen érzékeny agyterületeken fordult elő, emellett pedig a kognitív hanyatlással összefüggő károsodások mértéke is emelkedést mutatott.
Ugyanebben a kutatásban azoknál, akik a nap nagy részét ülve töltötték, azonban közben keresztrejtvényt fejtettek, e-mailekre válaszoltak vagy egyéb szellemi erőfeszítést igénylő tevékenységet végeztek, az agyszerkezetük egészségesebb maradt.
A hatás erősebb volt a férfiaknál
A nemek közötti különbség a kutatókat meglepte. A televíziónézés, valamint az agyszerkezet változásai közötti összefüggés jóval erősebbnek bizonyult a férfiaknál, mint a nőknél.
A szakemberek ezt azzal magyarázták, hogy a nők gyakrabban bontják meg az ülőidőt, illetve a biológiai különbségek is szerepet játszhatnak az eltérésben. Emellett megjegyezték, hogy a nők inkább rövidebb időközönként nézik a tévét, míg a férfiak hosszabb, megszakítás nélküli időt töltenek a kanapén.
Fontos, hogy mit csinálunk ülés közben
A Dél‑Kaliforniai Egyetem kutatói kihangsúlyozták, évekig az üléssel töltött idő hosszára fókuszáltak, holott az is kritikus tényező az agy egészsége szempontjából, hogy ülés közben mit végzünk.
Míg a tévénézést szellemi értelemben passzív tevékenységnek tekintik, az asztalnál végzett munka olyan mentális folyamatokat foglal magában, mint a tervezés, olvasás, írás és problémamegoldás. Az ilyen ösztönző tevékenységek hozzájárulnak a "kognitív tartalék" kialakulásához, amely növeli az agy ellenállását az öregedéssel szemben.
A kutatás eredményei emellett kimutatták, hogy még rendszeres testmozgás mellett sem szűnnek meg teljesen a hosszan tartó tévénézés káros hatásai. A szakértők azt javasolják, hogy azok, akik sok időt töltenek képernyő előtt, tartsanak gyakran szüneteket az agyuk egészségének megőrzése érdekében.
