Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy Irán keddre találkozót kezdeményezett Katarban, bár Teherán tagadta, hogy bármilyen közvetlen tárgyalást terveznének Washingtonnal a közel-keleti amerikai–izraeli háború lezárását célzó megállapodás keretében.
A háború leállítására és a létfontosságú Hormuzi-szoros újbóli megnyitására vonatkozó előzetes államközi megállapodás többször feszült helyzetbe került az összecsapások miatt, ráadásul az egymásnak ellentmondó információ beárnyékolja azt.
Miután Trump hétfőn a Truth Socialon közzétette, hogy Dohában találkozóra kerül sor Iránnal, szóvivője a Fox Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy az amerikai különmegbízott Steve Witkoff és Trump tanácsadója, veje, Jared Kushner "a folyó héten Dohába utaznak magas szintű tárgyalásokra".
Mindazonáltal Esmaeil Baqaei iráni külügyi szóvivő hétfőn bejelentette, hogy az iráni szakértőkből álló delegáció utazik majd ezen a héten Dohába, de határozottan tagadta, hogy bármiféle tárgyalásra kerülne sor az amerikaiakkal.
Baqaei hozzátette: "Még nem léptünk be olyan szakaszba, hogy megvitassuk a végleges megállapodást. A következő napokban semmilyen szinten nem lesz tárgyalás az amerikaiakkal".
Tárgyalások a Hormuzi-szorosról
Iránnak a rendkívül stratégiai szoros fölötti ellenőrzése ismételt feszültségeket váltott ki; a legutóbbi vasárnap kora reggel történt, amikor az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közölte, hogy 10 iráni katonai célpontot támadott a "kereskedelmi hajók elleni folyamatos iráni agresszió" miatt.
Teherán azt közölte, hogy válaszcsapásokat mért amerikai bázisokra Kuvaitban és Bahreinben.
A blokád továbbra is az egyik legnagyobb akadály a tárgyalások útjában.
Omán Iránnal közösen határolja a Hormuzi-szorost, amely a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítás egyik legfontosabb útvonala. Teherán hétfőn közölte, hogy a megállapodás létrejötte óta megtartották az első megbeszéléseket.
Kazım Garibabadi iráni külügyminiszter-helyettes az X-en közzétett bejegyzésében így fogalmazott: „A maszkati látogatás során megtartották a Hormuz-szoros Közös Bizottságának első ülését.”
A szoros ománi és iráni felségvizeket foglal magában, azonban a nemzetközi jog értelmében a két országnak elvileg nincs joga megakadályozni az áthaladást vagy átkelési díjat követelni.
Irán vasárnap figyelmeztetett, hogy a Közel-Keleten „fokozza a feszültséget”, ha a hajók a Hormuzi-szoroson keresztül megpróbálják elkerülni az ország által preferált útvonalat.
Irán feltételként szabja, hogy a szoroson áthaladó hajók a saját partjaihoz közeli folyosón haladjanak át.
A szándéknyilatkozat végrehajtásának módja továbbra is bizonytalan. Teherán különösen az aknamentesítés kérdésében jár el érzékenyen.
Egy közös közlemény, amelyet Emmanuel Macron francia elnök és Omán szultánja, Haitham bin Tariq találkozója után adtak ki, közzétette, hogy Párizs és Maszkat közös aknamentesítési műveleteket fog végrehajtani.
Erre válaszul Garibabadi kiemelte, hogy a megállapodás értelmében kizárólag Irán végez aknamentesítési munkálatokat, és hozzátette: „A helyzet kényes és bonyolult. Erőteljesen azt javasoljuk Franciaországnak, hogy provokációival ne bonyolítsa tovább a helyzetet".
Lassult a forgalom a szorosban
A Kpler hajóforgalmi nyomonkövető cég adatai szerint a hétvégén lelassult a forgalom a vízi úton, miután egy áthaladó hajó balesetet szenvedett. Szombaton 29, vasárnap pedig 12 áruszállító hajó kelt át a szoroson.
A Kpler adatai szerint egyetlen hajó sem használta az ománi vizeken átvezető déli folyosót, míg egy másik követő, az AXSMarine azt észlelte, hogy 44 hajó leállította a nyilvános helymeghatározási adatok közvetítését.
Az ebben a hónapban bejelentett amerikai–iráni szándéknyilatkozat nyilvánosságra hozott szövege kimondja, hogy Irán a szoros jövőbeli irányítását Ománnal és más öböl-menti országokkal folytatott párbeszéd keretében, de a nemzetközi joggal „összhangban” fogja meghatározni.
Az iráni Forradalmi Gárda bejelentette, hogy intézkedéseket hoztak a szoros forgalmának ellenőrzése érdekében, és hogy az intézkedéseket megszegő hajókkal szemben a korábbiaknál szigorúbban járnak el.
Mohammad Mokhber, az iráni legfelsőbb vallási vezető tanácsosa egy X-bejegyzésben azt írta, hogy amíg Irán irányítja a szorost, Washington „regionális hegemóniáról szőtt álmai nem fognak megvalósulni”.
