Türkiye ipari és technológiai minisztere, Mehmet Fatih Kacır, szombaton a TRT World Fórum résztvevőit arra figyelmeztette, hogy a mesterséges intelligencia (MI) mára a nemzetközi kapcsolatok „hatalmi eszközévé” vált, amely néhány amerikai és kínai óriáscég kezében összpontosul, illetve olyan profitvezérelt algoritmusokon keresztül működik, amelyek akár egész kultúrák eltűnését is kockáztatják.

A „Túl a techno-feudalizmuson: A mesterséges intelligencia innovációjának, irányításának és hozzáférésének demokratizálása” című panelbeszélgetés előtt tartott nyitóbeszédében Kacır egy olyan világ képét festette le, amelyet nemcsak a vagyon, hanem a számítási kapacitás is megoszt.

„A mesterséges intelligencia fejlődését ma egy kis számú globális technológiai óriás irányítja, amelyeket a profit és a piaci verseny vezérel” – mondta el.

„Piaci dominanciájuk egyértelmű jele a digitális hatalom növekvő koncentrációjának” – tette hozzá.

Kacır továbbá a gázai háborút hozta fel példaként annak érdekében, hogy rámutasson az emberiség mélyebb kudarcaira.

„Még akkor is, amikor az emberiség olyan mély erkölcsi válsággal szembesül, mint például a gázai tragédia, a világ nem képes egységes álláspontot képviselni” – jelentette ki.

A miniszter kiváltképpen a mesterséges intelligencia nyelvi hiányosságait bírálta.

„Több nagymértékben használt MI-modell nem érti a különböző nyelvek árnyalatait” – mondta.

Ez nemcsak kulturális erózióhoz vezet, hanem a digitális dominancia egy csendes formájához is, ahol egyes hangok felerősödnek, míg mások eltűnnek – jegyezte meg.

A deepfake-ek, illetve az elfogult algoritmusok „elmosták a határt igazság és illúzió, igazságtalanság és igazolás között.”

Türkiye nem marad passzív fogyasztója a mesterséges intelligenciának – hangsúlyozta ki a miniszter. Ankara azt tervezi, hogy 2030-ig az ország nemzeti adatközpont-kapacitását 250 megawattról egy gigawattra növeli, és nagy léptékű MI- és felhőberuházásokat vonz.

„Célunk, hogy Türkiye ne csak a mesterséges intelligencia technológiák fogyasztója, hanem vezető innovátora legyen” – mondta el, miközben ígéretet tett arra, hogy segít egy „globális irányítási keretrendszer” kidolgozásában, amelynek középpontjában az etika, az átláthatóság és az elszámoltathatóság áll.

Az eseményen felszólaló Tommaso Valleti, az Imperial College Business School professzora, elmondta, az MI területén tapasztalható monopóliumtünetek már nem elméleti jellegűek.

„Amit néhány vállalat valójában tesz, az az, hogy szűk keresztmetszeteket épít az MI-lánc mentén” – mondta el, felsorolva a chipeket, a felhőszolgáltatásokat, a modelleket és az adatokat.

Az eredmény nem egy tankönyvi monopólium, hanem valami sötétebb: „techno-feudalizmus” vagy, ahogy ő nevezi, „portfólió-kapitalizmus,” amelyben néhány “kapuőr” szinte lehetetlenné teszi az új szereplők belépését.

Valleti továbbá elmondta, az Nvidia, egy vezető amerikai MI-cég, uralja a fejlett grafikus feldolgozó egységeket (GPU-kat), és „a GPU-k terén szerzett dominanciáját a szoftverek irányítására használja,” ezzel bezárva a fejlesztőket a saját ökoszisztémájába.

A Google például közvetlenül a keresési eredményekbe integrálta Gemini MI-ét, így a világ legnépszerűbb információs kapuja „saját modelljének kiváltságos képzési és terjesztési csatornájává” vált.

A konfliktusok érdekei szédítőek – mondta. A Microsoft az OpenAI, a népszerű ChatGPT platform mögött álló cég 49 százalékos tulajdonosa, miközben egyszerre szállít és versenyez vele.

Az Amazon és a Google részesedéssel rendelkezik az Anthropic nevű másik népszerű MI-cégben.

„Megengednénk-e, hogy az Apple, a Samsung és a Huawei, a három legnagyobb telefon gyártó, egymás okostelefon-gyártásában tulajdonrészt birtokoljon?” – kérdezte Valleti. „Nem, ezt soha nem engednénk meg.”

Emellett elutasította azt az elképzelést, miszerint a bírságok önmagukban megfékezhetik az óriásokat. A Google például csupán keresési hirdetésekből évente körülbelül 300 milliárd dollárt keres.

Korábbi uniós szabályozói szerepében 10 milliárd dolláros büntetést szabott ki a cégre, de a szabályozási intézkedés „egyáltalán nem változtatta meg a Google viselkedését.”

Az MI infrastruktúrája, – érvelt – ugyanolyan alapvető, mint a víz vagy az áram. „Nem kérdezzük meg magunktól, hogy szabályozzuk-e a vizet, szabályozzuk-e az áramot? Szabályozzuk, mert alapvető az életünkhöz” – mondta.

„Ez alapvető infrastruktúra, így szabályozásnak kell lennie” – mondta el az MI alapszerkezetére utalva.

Valleti egy geopolitikai figyelmeztetést is megfogalmazott: az Európai Unió digitális infrastruktúrájának 80 százalékát amerikai vállalatok ellenőrzik. „Ez aggasztó, ha stratégiailag, geopolitikailag gondolkodunk” – mondta.

„El kell kezdenünk az infrastruktúra cseréjét, alternatívák építését.”

Kenzo Fujisue, a japán Keio Egyetem professzora egyértelmű statisztikai képet adott: az Egyesült Államok birtokolja a világ MI-platformjai által használt giga-méretű adatközpontok felét, míg Kína 30 százalékot.

A kutatás-fejlesztési beruházások terén az arány még élesebb: 70 százalék amerikai, 20 százalék kínai, 10 százalék mindenki más.

Ejup Maqedonci, Koszovó honvédelmi minisztere szerint az MI-forradalom, ellentétben az ipari elődjével, nem igényel bányákat vagy gyárakat.

Belen Sanz Luque, az ENSZ Nők Európáért és Közép-Ázsiáért felelős regionális igazgatója pedig a digitális szféra nemi egyenlőtlenségeire hívta fel a figyelmet. 2024-ben világszerte a férfiak 70 százaléka használta az internetet, szemben a nők 65 százalékával. Az okostelefonok terén a különbségek még nagyobbak voltak.

Az internet ilyen aránytalan használatából származó adatok bekerülnek az MI-modellekbe, amelyek tovább szélesítik a nemek közötti szakadékot – mondta.

A nők az MI-szakemberek legfeljebb 25 százalékát teszik ki, ami tovább erősíti az algoritmusokban megjelenő nemi elfogultságot, amelyek ma már a mindennapi életet irányítják – tette hozzá.