Maricarmen Abascal, az a 87 éves nő, akinek a madridi otthonából való kilakoltatása Spanyolország-szerte tiltakozásokat váltott ki, szerdán elhunyt.
Abban a madridi kórházban halt meg, ahová szeptember 23-i kilakoltatásakor került – közölte a madridi bérlőszakszervezet, a családja és ügyvédje közös nyilatkozatában.
„Bár történelmi jelentőségű megállapodás született, amely lehetővé tette volna visszatérését otthonába, ez a megoldás túl későn jött” – áll a közleményben.
Maricarmen körülbelül hét évtizeden át élt a madridi Retiro kerületben lévő lakásban.
A kilakoltatás során a rendőrség annak ellenére hajtotta végre az intézkedést, hogy a tömeg próbálta megakadályozni. A nőt hordágyon vitték el, majd kórházba szállították.
Az eset tüntetésekhez és tiltakozó táborok kialakulásához vezetett, az idős nő pedig a lakhatási válság szimbólumává vált az országban.
Ügye összefogási ponttá vált, miközben a kormány szigorúbb bérlővédelmi intézkedéseket akart. Pedro Sánchez miniszterelnök a november 29-i előrehozott választásokat jelentette be, miután a parlament elutasította a lakhatási intézkedéseket.
A kormány ezen a héten két módosított lakásügyi rendeletet fogadott el, miközben a szakszervezetek november 11-re a lakhatási válsággal kapcsolatos általános sztrájkot készítettek elő.
A Maricarmen halálát bejelentő közlemény szerint a mozgósítás fordulópontot jelentett, ugyanakkor hozzátették: „Az idáig vezető út ára túlságosan magas volt.”
Maricarmen éveken át küzdött az ingatlan tulajdonosa, az Urbagestion kilakoltatási kísérletei ellen.
Az El País című lap szerint havi 1400 eurós nyugdíjat kapott, miközben a vállalat 1600 eurós bérleti díjat követelt tőle. Maricarmen továbbra is fizette a korábban megállapított lakbért és a számlákat, amelyek együttesen havonta mintegy 500 eurót tettek ki.
A társadalmi nyomás végül arra késztette a vállalatot, hogy beleegyezzen egy új bérleti megállapodásba, amely lehetővé tette volna Maricarmen számára a hazatérést. Ő azonban soha többé nem jutott haza.
Korábban a nő arról is beszélt, hogy az elhúzódó vita milyen hatással volt az egészségére.
„Az életem minden területére kihatott. Már nem vagyok önmagam” – mondta el az El País című lapnak két nappal a kilakoltatása előtt.
A kórházból is folyamatosan biztatta a Madridban, a Puerta del Sol téren és más spanyol városok terein összegyűlt tüntetőket.
„Szeretnék ott lenni veletek, mellettetek állni a táborotokban, a küzdelmetekben, de nekem nem adatott meg ez a szerencse” – mondta a lap által közölt üzenetében.
„Harcoljatok, védjétek meg azt, ami a tiétek, és kérlek, vigyázzatok magatokra!”
A megfizethetetlen lakhatás miatti elégedetlenség Spanyolországban évekig csak a felszín alatt fortyogott, mostanra azonban a felszínre tört, és előrehozott választásokhoz vezetett, amelyeken a lakhatási válság meghatározó téma lesz.
Több más európai országhoz hasonlóan Spanyolországban is régóta a lakhatás az egyik legfontosabb társadalmi probléma. Különösen a fiatal felnőtteket érinti, akik számára az ingatlanárak megfizethetetlenek, ezért még a harmincas éveikben, sőt azon túl is a szüleikkel élnek.
Az elmúlt években a lakásárak emelkedése messze meghaladta a bérek növekedését, így a lakhatási költségek jóval nagyobb terhet jelentenek a jövedelmekre, mint a közintézmények és lakhatási szakértők által ajánlott 30 százalékos felső határ.
A spanyol Nemzeti Statisztikai Intézet (INE) legfrissebb adatai szerint az átlagos bruttó havi fizetés Spanyolországban körülbelül 2 460 euró.
Az Idealista ingatlanportál adatai alapján Madridban egy 50 négyzetméteres lakás bérleti díja szeptemberben átlagosan havi 1 170 euró volt, ami egy átlagos jövedelemnek körülbelül a felét teszi ki.
