Egy hatalmas orosz drón- és rakétatámadás a tárgyalások előkészítése során, amely az ukrán energiaellátó hálózatot sújtotta és áramszünetet, valamint fűtéskimaradást okozott fagypont alatti hőmérsékletek mellett, veszélyeztette, hogy bárminemű előrelépést elhomályosítson az emirátusi fővárosban.

„Minden ilyen orosz csapás megerősíti, hogy Moszkvában a hozzáállás nem változott: továbbra is a háborúra és Ukrajna megsemmisítésére fogadnak, és nem veszik komolyan a diplomáciát” – mondta Volodimir Zelenszkij kedden.

„A tárgyalócsoportunk munkáját ennek megfelelően fogjuk igazítani” – tette hozzá, részletezés nélkül.

Moszkva azt követeli, hogy Kijev vonja vissza csapatait a donbászi területek széles sávjairól, köztük a természeti erőforrásokkal rendelkező, erősen megerődített városokból, mint bármiféle megállapodás előfeltételét.

Azt is szeretné, hogy a nemzetközi közösség ismerje el: a megszállás során elfoglalt területek Oroszországhoz tartoznak.

Kijev azt állítja, hogy a konfliktust a jelenlegi frontvonal mentén kell befagyasztani, és elutasította a csapatok egyoldalú visszavonását.

A tárgyalásokat az elmúlt hétvégéről halasztották el, amit a Kreml a három fél közötti időbeosztási problémákkal magyarázott.

„Készüljünk a legrosszabbra”

Ukrajna küldöttségét a Nemzetbiztonsági Tanács vezetője, Rustem Umerov vezeti, akit kollégái ügyes, eredményes tárgyalónak tartanak.

Oroszország vezető tárgyalója az orosz katonai hírszerzés igazgatója, Igor Kostyukov lesz, egy hivatásos tengerész, akit a nyugati országok szankcionáltak az ukrajnai háborúban betöltött szerepe miatt.

Az elmúlt havi, Abu-Dzabiban tartott előző tárgyalási fordulón az amerikai delegációt Donald Trump elnök jól ismert különmegbízottja, Steve Witkoff vezette.

Oroszország, amely a szomszédja mintegy 20 százalékát megszállva tartja, azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja a Donyecki régió hátralévő részét, ha a tárgyalások meghiúsulnak.

Ukrajna figyelmeztetett, hogy területek átadása Moszkvát bátorítaná, és nem ír alá olyan megállapodást, amely nem tántorítja el Oroszországot attól, hogy újra megtámadja.

Kijev továbbra is a Donyecki régió mintegy ötödét tartja ellenőrzése alatt.

Az AFP elemzése szerint az orosz előrenyomulás jelenlegi ütemében Moszkva hadseregének további körülbelül 18 hónapra lenne szüksége, hogy az egész régiót elfoglalja — ugyanakkor a még ukrán ellenőrzés alatt álló területek között erősen megerődített városi központok is vannak.

Oroszország a Luhanszki, Herszoni és Zaporizzsja régiókat is a magáénak tartja, és kelet-ukrajnai legalább három másik régióban is birtokol zsebeket.

Az ukrán lakosság többsége ellene van egy olyan megállapodásnak, amely területet adna Moszkvának a békéért cserébe.

A harctéren Oroszország hatalmas emberi áldozatok árán ért el területi nyereségeket, abban bízva, hogy ki tudja tartani és túlerővel felülmúlni Kijev megfeszített hadseregét.

Zelenszkij nyomást gyakorolt nyugati támogatóira, hogy növeljék fegyverszállításaikat, és gazdasági valamint politikai nyomást helyezzenek a Kremlre a megszállás megállítása érdekében.

Az idei évben több százezer ember maradt fűtés és áram nélkül az ukrán fővárosban, miután hatalmas orosz csapások súlyosan megrongálták Kijev energiaellátó hálózatát.

Az elmúlt havi, amerikai közvetítéssel rendezett abu-dzabi első tárgyalási fordulót követően az ukránok kételkedtek abban, hogy Moszkvával meg lehet egyezni.

„Szerintem ez az egész csak a közönségnek szóló mutatvány” – mondta az AFP-nek Petro, egy kijevi lakos.

„Készülnünk kell a legrosszabbra, és reménykednünk a legjobbban.”