A korszerű Türkiye több mint egy évszázadon át tartó átalakuláson ment keresztül, az egykori hatalmas Oszmán Birodalomtól a mai napig egyre meghatározóbb szereplővé vált a Földközi-tenger medencéjében, Európa, Ázsia és Afrika kereszteződésén.

Az indiai brit uralom megszűnése után alakult meg Pakisztán, és így kezdett kialakulni nyolc évtizedes, folyamatosan erősödő barátság és együttműködés Türkiyével.

Ezt a páratlan, testvéri és baráti kapcsolatot a történelmi szellemi kötelékek, a kölcsönös tisztelet, az iszlám világ iránti közös felelősségérzet és a stratégiai partnerség szükségessége alapozza meg.

Erre a kapcsolatfelvételre a Pakisztáni–Török Barátság Héten át emlékeznek, amely október végén kezdődik, és ezt színes rendezvényekkel ünneplik Pakisztánban.

A rendezvények rávilágítanak a két nemzet közötti vallási, etnikai, szellemi, gazdasági és stratégiai kötelékeken alapuló közös értékekre. Az alapító atyák nyomán Pakisztánnak és Türkiyének vezető szerepet kell vállalniuk a saját régiójukban, és reményt és útmutatást kell nyújtaniuk az iszlám világnak.

Történelmi és szellemi kapcsolatok

Az oszmán-törökök és az indiai Dékkán fejedelmei történelmi kapcsolata a 16. századra nyúlik vissza, és ez elmélyült a Mughal dinasztia megalapításával.

1517-ben I. Selim legyőzte a mamelukokat, és Mekka és Medina oszmán-török fennhatóság alá került, emellett igényt tartott a kalifátusra.

Csak néhány év elteltével, 1526-ban Bábur legyőzte Ibrahim Lódit, ésez volt az indiai Mughal történelem és dinasztia kezdete.

De Babur fia, Humájún vette fel a kapcsolatot az oszmán-törökökkel a 16. század közepén: levelet írt Hatalmas Szulejmánnak, és ismerte el legitim kalifának.

A két ország közötti szellemi kapcsolatok azonban ennél is mélyebbek és régebbiek. 2008-ban testvérvárosi kapcsolat alakult ki a türkiyei Konya és a pakisztáni Multan között, elismerve a szúfi hagyományon keresztül fennálló szellemi kötődésüket, amelyet Mevlana Celaleddin Rumi és Bahauddin Zakariya képviselnek.

Míg a 13. századi költő–filozófus Mevlana Celaleddin Rumi Konyában lakott, Bahauddin Zakariya Multanban alapította meg a Suhrawardi rendet Dél-Ázsiában.

Több száz év elteltével Pakisztán nemzeti költője, Muhammad Iqbal büszkén nevezte Rumit mursidjának (szellemi vezetőjének), és Murit-i-Hindi (indiai tanítvány) címmel illette saját magát.

Iqbal 'khudi' (a személyes én) filozófiája Rumi isteni szerelem iránti szenvedélyes odaadásából és az átalakulásba vetett hitéből merített ihletet.

A személyes anekdoták azt mutatják, hogy a dél-ázsiai muszlimok intellektuális tudata mélyen kapcsolódik a török muszlim tudathoz és a szúfizmushoz.

Pakisztán, mint az indiai muszlimok vallási identitásának képviselője, nem habozik az Oszmán Birodalommal való történelmi kapcsolatokat a saját történelmének részeként tekinteni.

Ma a dél-ázsiai állam büszkén állítja, hogy a kalifátusi mozgalom, az orvosi missziók és az adományok tükrözik azt az értéket, amelyet az indiai muszlimok az oszmán kalifátusnak tulajdonítottak.

A deobandiak — a szubkontinensen meghatározó szunnita iskola követői — kezdeményezték a pénzügyi támogatásra vonatkozó fatvát, amelyet más iszlám iskolák is követtek.

Modern időszak

A török nemzeti tudat modern nemzetállami identitássá alakulását az indiai muszlimok magukévá tették.

Sok önkéntes harcolt együtt a törökökkel a török függetlenségi háborúban, különösen a tengerparton található Izmirnél a görög hadsereg ellen.

A hősi halált haltak közül sokan azokból a régiókból származtak, amelyek ma Pakisztán határain belül találhatók.

Amikor 1947-ben megalakult Pakisztán, az új államot Türkiye barátságosan üdvözölte a nemzetközi közösségben, és azonnal felvette a diplomáciai kapcsolatokat vele.

A világpolitikai színtér ekkor két blokkra oszlott, és a hidegháború sötét felhői borították a világot.

Pakisztán, mint újonnan létrejött állam, amely helyet keresett a globális rendben, Türkiye támogatását élvezte mind a Központi Szerződés Szervezetében (CENTO), mind a Regionális Együttműködés a Fejlődésért (RCD), két, hasonló gondolkodású országokat tömörítő regionális szervezetben.

Bár ezek a blokkok nem fejlődtek olyan sikeres szervezetekké, mint az EU vagy a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN), a köztük lévő kapcsolatok erősek maradtak.

A Gazdasági Együttműködési Szervezet (ECO), mint az RCD jogutódja, 10 tagjával szélesebb körű témákkal foglalkozik az együttműködés és a fejlesztés terén. Bár a gazdasági testület valódi potenciálja még nem teljesedett ki, jó kiindulópontot kínál.

A pakisztáni–török diplomácia egyik legfontosabb jellemzője, hogy a két ország példátlan kölcsönös támogatást nyújt egymásnak különböző politikai kérdésekben, mint például a nemzeti egység, a politikai érzékenység és a földrajzi realitások.

Például Türkiye mindig kiállt Pakisztán mellett a kasmíri ügyben, és hangsúlyozta, hogy ezt a vitatott kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntéshozatali mechanizmusa keretében kell rendezni.

Hasonlóképpen Pakisztán azon kevés országok egyike, amelyek határozottan támogatják Türkiye álláspontját az Észak-Ciprusi Török Köztársaság ügyében.

A két állam együtt emeli fel hangját az elnyomott népek ügyében szerte a világon, akár az ENSZ-ben, akár az Iszlám Együttműködési Szervezetben (OIC) vagy a nemzetközi közösség bármely más fórumán.

Kétségtelen, hogy a 21. században ez a kapcsolat stratégiai partnerséggé alakult, a védelem, a kereskedelem, az oktatás és a kultúra területén folytatott együttműködés révén.

Megfigyelhető, hogy a vezetők és a társadalom közötti kölcsönhatás új szintet ért el, és mindkét ország készen áll további együttműködésre különböző területeken a 21. században.

Az ilyen együttműködés egyik leghangosabb példája a KAAN ötödik generációs vadászgép-projekt, amelynek keretében a két ország közös gyártóüzemet tervez létrehozni.

A Pakisztán Légiközlekedési Komplexum (PAC) Kamra és a Török Légiközlekedési Vállalat (TAI) együttműködik több területen a repülőgép fejlesztésében, többek között repülőmérnöki tervezésben és avionikában.

Ez a stratégiai együttműködés és szinergia jól mutatja a két ország egymásba vetett bizalmát és szolidaritását.

A társadalmi szinten könnyen észlelhető a törökök iránti érdeklődés a pakisztáni társadalomban és viszonzása.

A török televíziós sorozatok, mint például a Dirilis Ertugrul, nagy rajongói táborral rendelkeznek Pakisztánban.

Az urdu, Pakisztán hivatalos nyelve szintén nagy történelmi kapcsolatban áll a törökkel. Úgy gondolják, hogy az urdu szó valójában a török "ordu" szóból származik.

Az urdu és a török nyelvben számos közös szó található.

Nyilvánvaló, hogy mindkét ország számos egyeteme együttműködik a hallgatói csereprogramok, kutatás és készségfejlesztés terén, és további együttműködési lehetőségeket keres.

Bár a két ország több ezer kilométerre van egymástól, a kapcsolata ritka példát mutatnak a történelem, a vallás, az etnikai kapcsolatok és más kulturális területek tekintetében.