Isztambul szívében, a Fedett Bazár történelmi folyosóin, egy fiatal fiú bolyongott a boltok és műhelyek labirintusában, magába szívva a látványt, hangokat és illatokat, amelyek a későbbiekben a jövőjére nagy hatással voltak.

A bőrillata, amelyet a zsúfolt táskakészítők árasztottak, összekeveredett a füstölők és fűszerek pézsmaillatával.

Mindenhol a kereskedők és kézművesek üdvözlése visszhangzott, ezzel egy barátságos és otthonos környezetet teremtve.

Hakan Uğur mindössze tíz éves volt, amikor megismerkedett egy hagyományokkal átszőtt világgal, ahol Isztambul minden boltja és sikátora egy-egy felfedezésre váró történetet rejtett.

"Célom az volt, hogy olyat alkossak, ami arra készteti az embereket, hogy megálljanak és elgondolkodjanak, értékeljék a művészetet és annak mögöttes érzelmeit" – mondta el Uğur (26) a TRT Worldnek.

Isztambulnak egykor több száz hagyományos mestere volt, de ma a Fedett Bazár műhelyei már csak árnyékai az egykori pezsgő kereskedelemnek. Az aprólékos mesterművek helyét a gyárakban készült lélektelen termékek vették át.

Uğur munkái olyan népszerű tévésorozatoknak, mint a Feltámadás: Ertuğrul és a Szaladdin: Jeruzsálem meghódítója köszönhetően váltak ismertté széles körben.

Segített megtervezni a 14. századi pajzsok, sisakok és kardok replikáit a történelmi drámák számára.

Uğur azon kevés művészek egyike, aki a kalemkârlık (díszítő gravírozás) hagyományos művészetének mestere, akik azon dolgoznak, hogy életben tartsák ezt a több évszázados kézművességet.

Uğur elmondta több mestere más városba költözött, így ő lett a legfiatalabb művész, aki ezen a kézműves területen dolgozik a Fedett Bazárban és a 17. századi történelmi hanban (fogadóban), amely Eminönü délkeleti részén található.

Hogyan került egy fiú a hagyományos művészeti világba?

Uğur, elmélyültsége a kézművességben családjától származik, a művészetbe vezető útja nem véletlen volt, hanem egy irányított folyamat. Legalábbis most már így látja.

Urfa városában született. Amikor a család 2008-ban Isztambulba költözött, Uğur nem keresett fel olyan helyeket, mint a többi ember. Nem kereste fel az Isztambuli-szorost Ortaköyben vagy sétált a Camlica-hegyen. Ehelyett azonnal a Fedett Bazárba került.

“Ez volt a harmadik napom Isztambulban, és már ott voltam a bazárban” – emlékezett vissza Uğur, aki még mindig olyan fiatalnak tűnik, hogy könnyedén összetéveszthető egy tinédzserrel.

A sógora, Ismail Bülbül mester-kézműves volt, és először ő vitte el Uğurt a műhelyébe.

Ott, Uğur először pillanthatott be a kalemkarlik (gravírozás) és a sadekarlık (kőfaragás) aprólékos és fegyelmezett művészetébe, ezzel megalapozva művészeti útját.

Fiatal kora ellenére Uğurt lenyűgözte az aprólékos minták világa, azonnal elkezdett beszélgetni a tapasztalt mesterekkel, akik nagyon megkedvelték őt.

A Fedett Bazárban töltött első napjaiban, a évszázados technikákat művelő mesterek között kezdődött el Uğur művészeti útja.

A Fedett Bazár számára nem csupán egy piac volt; egy élő, lélegző iskola. “Emlékszem, ahogy végig sétáltam azokon a zsúfolt utcákon, mintha én lennék a történet főszereplője."

Uğur útja szokatlan volt. Ahelyett, hogy gyermekkorát a szabadban játszva töltötte volna, sógorától tanult, aki hagyományos kalemkarlık mestere volt, ő vezette be a fiatal fiút a gravírozási művészetbe.

A hagyomány és művészet ötvözése

Uğur igazi hivatása a kalemkarlik, az oszmán fémgravírozás művészete formája. Ez a művészeti ág, amely az iszlám hagyományban gyökerezik, precizitást és kreativitást igényel.

A gravírozás magába foglalja a bonyolult minták létrehozását a fémfelületeken, gyakran geometriai vagy virágmotívumokkal, melyek inspirációjául a természet és a spiritualitás szolgál.

Bár Uğur korai munkái szerények voltak, gyorsan fejlődtek, illetve magukba olvasztották ezeket a gazdag, összetett mintákat, ötvözve a több évszázados hagyományokat modern érzékiséggel.

Mélységesen inspirálja őt az Ahi testvériség etikája, egy évszázados török és iszlám céh hagyomány, amely a mesterségbeli erkölcsöt helyezi előtérbe.

„A munka kilencven százaléka etika; csak tíz százaléka a munka” – idézte fel Uğur mestere szavait. Ezt az elvet szilárd meggyőződéssel követi.

Ez a filozófia vált a kalemkarlikhoz való hozzáállása alapkövévé. Műhelyében hangsúlyozza, hogy egy darab értéke nem csupán a kivitelezésében rejlik, hanem abban is, hogy az alkotó személyisége hogyan tükröződik rajta.

Ez egyensúlyt teremt a technikai szakértelem és a spirituális kifejezés között, ahol minden műalkotás erkölcsi céllal van átitatva.

Uğur művészete nem csupán egyetlen médiumra korlátozódik. Kiterjesztette gyakorlatát a sadekarlikra, egy rokon művészeti formára, amelyben fémeket díszít bonyolult mintákkal. Az ötvözetük, az érckarcolás és a díszítés lehetővé teszi számára, hogy életet leheljen a mindennapi tárgyakba, mint például ékszerekba és dísztárgyakba.

Uğur munkáját nemcsak a technikai készség, hanem az egyes alkotások mögötti történetek is megkülönböztetik. Legyen szó egy bonyolult gyűrűről vagy egy ceremoniális kardról, Uğur minden projektet mély történelem- és spiritualitásérzettel közelít meg, gyakran az oszmán motívumok, mint a rumi és cintemani felhasználásával.

"A legvonzóbb darabjaim azok, ahol a formák stilizáltak; inkább szimbolikusak, mintsem realisztikusak" – magyarázta Uğur, rámutatva az oszmán tervezés elveire, amelyek elkerülik a pontos ábrázolást.

"Hagyományaink szerint úgy tartjuk, hogy csak Isten képes tökéletesség létrehozására. Amit mi művészek csinálunk, az az, hogy ezt a tökéletességet absztraktabb módon tükrözzük."

"A kalmekarlik nem csupán az utóbbi 300 vagy 500 év mestersége; az emberiség kezdetétől fogva jelen van. Megtalálhatjuk gyökereit az ősi barlangrajzokban, kőfaragványokban és még az egyiptomi feliratokban is. Alapvetően az a természetünk, hogy nyomot hagyjunk, hogy valamit rögzítsünk. – mondta el Uğur – Az eszközeim ugyanolyan egyszerűek, mint ezer évvel ezelőtt – csak egy kalapács és egy véső, nincs modern technológia. Néha még egy fogpiszkáló is eszközzé válik, a munka bonyolultságától függően.

Ez a filozófia sok munkáját inspirálta, különösen a madarak, virágok és égi minták metszetén, amelyek másviláginak és álomszerűnek tűnnek, mégis ősi művészeti formákban gyökereznek.

Ez a munka a világ figyelmét is felkeltette.

Isztambuli kézművesség

Egy figyelemre méltó együttműködés keretében Uğur és a zománcbevonatos ékszerek tervezője, Berna Turancı új életet lehelt a több évszázados Süleymaniye İşi-be (Süleymaniye, Isztambuli kézművesség), amely a 300 éven keresztül elfeledett bécsi és oszmán művészetek különleges ötvözete.

A mesterség, amely valaha Süleymaniye szívében virágzott, valamint Isztambul nyüzsgő életének bonyolult részleteit tükrözte.

Fokozatosan elhalványult, miután a műhelyek az 1970-es években a Rami Ipari Területre költöztek. Első projektjük, a fedeles réztál, egy egész korszakot meghatározott.

A tál sárgaréz gombja, amely fenyőtoboz formájúra lett tervezve, homoköntéssel készült és 24 karátos arannyal volt bevonva.

A réz, finoman zománcozott 900 fokon kiégetett, lenyűgöző üvegszerű felületet kapott, amely visszhangozza történelmi elődeinek precizitását.

"300 éven keresztül senki sem merte megpróbálni. Mi az eredeti formájában újjáélesztettük" – mondta el Uğur.

Da Vinci-től Sezginig: időtlen inspirációk

Az egyik legismertebb alkotása egy nagyméretű asztroláb, amelyet az Isztambuli Műszaki Egyetem (ITU) számára tervezett, és amely az egyetem 250. évfordulóját ünnepli.

"Az asztrolábium nem csupán egy eszköz; egy híd a tudomány és a művészet között, a muszlim tudósok brillianciájának bizonyítéka."

Ez az asztroláb, egy 950 éves tervezés eredménye, amelyet Uğur gondosan lemásolt, a mű egy központi elemeként lett elhelyezve az egyetem új tájépítészeti területén.

Az ITU (Isztambuli Műszaki Egyetem) számára végzett munkáján kívül, Uğur 2019-ben egy limitált kiadású asztrolábium sorozatot is készített a Kuveyt Türk bank számára, a Fuat Sezgin Év keretében, tisztelegve a híres tudós előtt, aki az iszlám világ tudománytörténetét kutatta.

150 kézzel készült darabot készített el a bank rangos ügyfelei számára, mindegyik darab Sezgin elkötelezettségének örökségét hordozza, amely az iszlám tudományos munkák újjáélesztésére irányult.

"Ezeken a munkákon keresztül nemcsak a múlt előtt szerettem volna tisztelegni, hanem azt a tudást továbbvinni a modern kézművességbe is" – mondta el Uğur.

Ez a projekt mérföldkőnek számított a karrierjében, amely ötvözte az iszlám örökség iránti szenvedélyét a kortárs művészettel.

Uğur művészeti megközelítése, amely Leonardo Da Vinci és Vincent van Gogh kitartásában és látásmódjában gyökerezik, friss perspektívát kínál, amely zökkenőmentesen ötvözi a klasszikus hatásokat a modern kifejezéssel.

"Da Vinci képessége, miszerint jelentéstartalmakat ágyaz a munkáiba, olyan dolog, amit igyekszem visszatükrözni az alkotásaimban" – árulta el Uğur, kiemelve azt az összetett gondolkodási folyamatot, amely minden egyes alkotását formálja.

Ez a filozófia áll a 'Szemek nem hazudnak' kollekciója középpontjában, amely lenyűgöző tisztelgés a reneszánsz művészet előtt, valamint újraértelmezi a hagyományos ékszereket.

A klasszikus technikák és a kortárs esztétika ötvözésével Uğur minden egyes részletes, olajfestékkel megfestett szemet drága fémekre, mint ezüst, réz és arany, nem csupán dísztárggyá, hanem valami sokkal többé tesz.

"Minden darab több, mint egyszerű ékszer – egy érzelem tükröződése, egy történet, amely arra vár, hogy elmeséljék" – magyarázta Uğur, hangsúlyozva azt az érzelmi mélységet, amelyet műveibe csempész.

Minden darab egy intim vászonná válik az önkifejezés számára, felhívja a viselőit arra, hogy felfedezzék, mit jelenthet az ékszer a fizikai kinézetén kívül.

A hagyomány örökítése

2024-ben a 26 éves művész, Hakan Uğur megnyitotta műhelyét a Büyük Valide Hanban.

Először át kell haladni a Fedett Bazáron, hogy elérjük Uğur WM Design műhelyét, amely ebben a több évszázados épületben található.

"A Han Isztambul egyik legszebb kilátását kínálja" – mondta el Uğur, miközben körbevezetett minket a műhelyében.

A kőfalakon és íveken áthaladva hozzátette: "Néha elgondolkozok a mestereken és neves személyeken, akik előttem dolgoztak itt, és úgy érzem, mint egy kalemkâr (vésnöki művész), aki az időben utazik."

A Büyük Valide Han, amely a Eirene Tornyot is magában foglalja, Isztambul legnagyobb kereskedelmi Hanja mérete alapján, tele van misztikával és történelemmel.

Uğur egy lenyűgöző titkot osztott meg a helyszín uralkodót történelmével kapcsolatban.

"Azt beszélik, hogy az oszmán történelem egyik legnagyobb hatalmú nője, Köszem Szultána, itt, a toronyban tárolta húsz ládáját, amelyek tele voltak aranyflorinnal" – mondta.

"Halála után ezt a hatalmas kincset az állam örökölte." Ez a történelmi elbeszélés egy újabb titokzatos réteget ad Uğur rejtett műhelyéhez, ötvözve művészetét az oszmán császári örökség grandiózusságával.

Hakan Uğur első nemzetközi gravírozási kiállítását 2017-ben Eskisehirben rendezte meg. Második kiállítása 2019-ben volt, ahol a 350 éves isztambuli Hünkâr Pavilonban bemutatta gravírozási és tombak munkáit.

Miközben a következő kiállítására készül, Uğur már előre gondolkozik, nemcsak a jövőjén, hanem azon is, hogyan adhatja tovább mindazt, amit megtanult.

“Jelenleg 15 diákot tanítok" – mondta – "és remélem, hogy sokakat fogok még tanítani. Ez a művészet évszázadok óta fennmaradt, és nekünk biztosítanunk kell, hogy még sok évszázadon keresztül éljen.”