Az UNESCO 43. Általános Konferenciáján, Szamarkandban 2025. november 3-án a türk nyelveket közös globális kulturális örökségként ismerték el. Annak következtében a Török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium és a Török Nyelvi Intézet kezdeményezésére az Atatürk Kulturális, Nyelvi és Történeti Felső Intézetben megrendezett esemény alkalmából találkoztak a bürokraták, a tudósok és a türk államok diplomáciai képviselői.

Dr. Serdar Çam, a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára az esemény megnyitóján hangsúlyozta, hogy a török nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem egy hatalmas civilizációs híd is. Çam rámutatott, hogy az Ankarában meggyújtott fáklya fel fogja gyorsítani a türk világon belüli kulturális integrációt.

A türk nyelv az iszlámra való áttérés után is megőrizte a lényegét

A megnyitó beszédeket követő panelbeszélgetésen felszólaló neves turkológus, Prof. Dr. Ahmet Bican Ercilasun a türk nyelv történelmi folytonosságára hívta fel a figyelmet. Ercilasun hangsúlyozta, hogy a türk nyelvet megőrizték a Bajancsur (Bayan Çor) feliratoktól a Kelet-Turkesztánban papírra írt több ezer dokumentumig, másszóval a 8. századtól a 10. századig, és hozzátette, hogy ez a folyamat az iszlám vallás felvételével új dimenziót nyert.

Ercilasun hangsúlyozta, hogy a törökök, miután az iszlám vallásra áttértek, azonnal elkezdték a Koránt saját nyelvükre fordítani, és hozzátette: „A karahánidák idején készült fordításokban az „Allah” szót közvetlenül „Tanrı”ként fordították. Például a „Lillahi” kifejezést „Tenrite”ként fordították. A Kutadgu Bilig és a Dîvânu Lugāti’t-Türk című remekműveknek köszönhetően nyelvünk erőteljesen megőrizte létezését” – mondta.

Ercilasun arra is felhívta a figyelmet, hogy Türkiye Irán a második ország, ahol sűrűn laknak törökök. Mintegy 40 millió török lakik Iránban.

"A civilizáció az írással kezdődik: El kell fordulni a téves nevezéstől"

Prof. Dr. Ahmet Buran a török történelemmel kapcsolatos nyugati felfogások és terminológiai problémák kérdését tárgyalta. Buran rámutatott, hogy az Orkhon-feliratok megfejtésével bebizonyosodott, hogy a törökök nem csupán nomádok voltak, hanem letelepedett és civilizált nemzet, és úgy vélte, hogy „a civilizáció az írással kezdődik, és a korai írástörténeti emlékeink története jóval az iszlám megjelenése előttre nyúlik vissza”.

Buran hangsúlyozta, hogy a nyelvészeti elnevezések terén „nemzeti álláspontot” kell képviselni, és kiemelte: egy nyelv identitását nem lehet államok politikai létezésével meghatározni. „Az olyan megkülönböztetések helyett, mint a ‘karahánida’ vagy az ‘ujgur’, hangsúlyoznunk kell, hogy nyelvünk neve mindig is ‘türk’ volt, ahogyan az az 1876-os oszmán alkotmányban vagy Kásgarlı Mahmúd műveiben is szerepel. Miközben elfogadjuk a nyugati tudósok helyes megállapításait, kötelességünk kijavítani a téves elnevezéseket” – mondta.

„160 milliós független erő és kulturális tudatosság”

Prof. Dr. Mustafa Öner, aki az esemény utolsó részében felszólalt, a dátum kiválasztása szimbolikus jelentőségére utalt, és arra emlékeztetett, hogy 1893-ban ezen a napon, a dán nyelvész, Wilhelm Thomsen megfejtette az Orkhon-feliratokat. Rámutatott arra, hogy a Thomsen által a kövekről kiolvasott „török” név az 1923-ban megalapított Török Köztársasággal koronázódott meg.

Öner rávilágított arra, hogy az Eurázsia területén élő, több mint 160 millió fős független türk világ nagy hatalmat jelent, és figyelmeztetett a kulturális elidegenedésre: „Olyan hatalmas kincsekkel rendelkezünk, mint az eposzok és legendák, mégis gyermekeinket gyermekeinket arra ösztönözzük, hogy nem a saját kultúránk, hanem olyan populáris kultúra termékeit olvassák, mint a Harry Potter.”

A rendezvényt a családi fénykép készítésével zárták le és jókívánságokat fejeztek ki.