Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) legutóbbi csúcstalálkozóján mutatta be a Globális Kormányzási Kezdeményezést (GGI), amelyet a tisztességesebb és befogadóbb nemzetközi együttműködés új keretrendszereként javasolt.

Kína, amely a globális rend „átalakítójaként” és „védelmezőjeként” pozícionálja magát, a GGI-t a Globális Fejlesztési Kezdeményezés, a Globális Biztonsági Kezdeményezés és a Globális Civilizációs Kezdeményezés után a negyedik fő külpolitikai pillérként mutatja be.

A geopolitikai bizonytalanság és a meglévő hatalmi struktúrákba vetett bizalom gyengülése közepette Kína egy kezdeményezés formájában mutatta be elképzelését egy igazságosabb világról.

A GGI újradefiniálja a nemzetközi együttműködés alapelveit. Öt alapvető koncepció határozza meg ezt a megközelítést: szuverén egyenlőség, a nemzetközi jog iránti tisztelet, valódi sokoldalú együttműködés, emberközpontú megközelítés és a konkrét eredmények iránti elkötelezettség.

A kínai külügyminisztérium szerint ezek az elképzelések nem a jelenlegi rendszer megváltoztatását, hanem a globális intézmények javítását célozzák, hogy azok sokkal reprezentatívabbak, reagálóbbak és igazságosabbak legyenek.

A GGI célja a világ intézményi rendszerének modernizálása, eltávolítva azt az egyoldalúságtól és az ideológiai konfliktusoktól.

A GGI bevezetése nagyrészt azt jelenti, hogy elismerik, hogy a második világháború után kialakított jelenlegi rend már nem képes kezelni a mai összetett globális kihívásokat.

A globális kihívások, mint például az éghajlati válság, a digitális kormányzás és a gazdasági egyenlőtlenség, együttműködést és reformot igényelnek.

Kína üzenete szerint a reformfolyamatot nem szabad egyetlen országnak uralnia, és minden államnak, méretétől vagy gazdagságától függetlenül, joga van beleszólni a globális eredmények alakításába.

A megfelelő időben történő beavatkozás

A Globális Kormányzás Kezdeményezés elindításának időzítése jelentős, mivel egybeesik az ENSZ fennállásának 80. évfordulójával, amely lehetőséget kínál a globális gondolkodásra.

A GGI megjelenése rávilágít arra a mély igazságra, hogy a világháború után felállított nemzetközi intézmények már nem felelnek meg a kitűzött céloknak.

Ahogy Talha Köse adjunktus a „Kovid-19 Sonrası Dünyada Küresel Yönetişim ve Kriz Yönetimi” (A Covid-19 utáni világban a globális kormányzás és a válságkezelés) című művében hangsúlyozza, az 1945 után létrehozott intézményi keretek, amelyeket egykor a béke és a jólét garanciájaként üdvözöltek, még nem képesek kezelni a 21. század sokrétegű válságait.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa jó példa arra, mivel gyakran működésképtelen az öt állandó tag vétójoga miatt, ami megakadályozza, hogy olyan nagy konfliktusokkal foglalkozzon, mint Oroszország ukrajnai háborúja és Izrael gázai népirtása.

Ez globális frusztrációt váltott ki, és újraélesztette a reformok iránti igényt.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök régóta érvel amellett, hogy az ENSZ-nek túl kell lépnie az alapító hatalmak szűk hatáskörén, ezt hangsúlyozta híres kijelentésével: „ötnél nagyobb a világ”.

Kritikája visszhangra talál a kínai GGI-ben, amely szintén egy befogadóbb és reprezentatívabb rendszert kíván létrehozni.

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), amely egykor a globális gazdasági együttműködés fő szereplője volt, elvesztette befolyását a nagyhatalmak közötti viták és a kereskedelmi szabályok frissítésének elmulasztása miatt.

Eközben olyan fontos fegyverkorlátozási megállapodások összeomlása, mint a Középtávú Nukleáris Erők Szerződése (INF), valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló megállapodások eróziója fokozta az új fegyverkezési versenyre vonatkozó félelmeket.

Míg a vezetési és legitimitási vákuum továbbra is fennáll, a Kína által kezdeményezett Globális Kormányzás Kezdeményezés egyre nagyobb jelentőségre tesz szert azzal, hogy a hidegháborús stílusú rivalizálás alternatívájaként a megújult párbeszédet és a közös biztonságot támogatja.

A jelenlegi politikai jelképek is ugyanilyen jellegűek.

Donald Trump, amerikai elnök Amerika az első politikája keretében az Egyesült Államok továbbra is visszavonul globális kötelezettségvállalásaitól.

Miközben Washington visszavonul, Peking előtérbe kerül. A Globális Kormányzás Kezdeményezés célja, hogy kiszámított választ adjon a globális vezetői űrre, különösen azokban az intézményekben, amelyeket egykor nyugati hatalmak irányítottak.

A szóban forgó kezdeményezés "nem egy alternatív rendszer létrehozását célozza meg", hanem a meglévő globális rend mechanizmusainak megerősítését három alapvető probléma kezelésével: a globális Dél elégtelen képviselete, az ENSZ tekintélyének eróziója és a végrehajtás hatékonyságának hiánya.

Itt az üzenet az, hogy a globális kormányzás nem maradhat továbbra is egy kiválasztott kisebbség kiváltsága, hanem a jelenlegi többpólusú valóságot tükrözve kell fejlődnie.

Kína regionális stratégiája

A Globális Kormányzás Kezdeményezés nem csupán globális vízió, hanem regionális stratégia is. Ez a kezdeményezés képes átalakítani Kína szomszédaival való kapcsolatainak természetét Ázsiában, ahol Peking lehetőségekkel és korlátokkal egyaránt szembesül.

A Globális Kormányzás Kezdeményezés a Délkelet-Ázsia számára egy olyan keretet kínál, amely a dominancia helyett az együttműködést és a konzultációt hangsúlyozza. Azáltal, hogy a kormányzást nem versenyként, hanem együttműködési folyamatként mutatja be, a Kormányzás Kezdeményezés segíthet Pekingnek a globális felemelkedésével kapcsolatos aggályok kezelésében.

Ez a kezdeményezés kiegészíti Kína hosszú távú gazdasági jelenlétét Közép-Ázsiában az Egy övezet, egy út kezdeményezésen (BRI) keresztül. A két projekt összekapcsolódik: az Egy övezet, egy út kezdeményezés az infrastruktúrára, a Globális Kormányzaás Kezdeményezés pedig az intézményekre összpontosít.

Ez lehetővé teszi Peking számára, hogy olyan vezető államként pozícionálja magát, amely nagy jelentőséget tulajdonít együttműködésnek és fejlesztésnek, miközben a párbeszéd és a gazdasági kölcsönös függőség révén is megszilárdítja befolyását.

És a Kormányzás Kezdeményezés iránti orosz támogatás figyelemre méltó, mivel ez mind összhangban van Moszkva többpólusú világrend víziójával, mind pedig erősíti Kína regionális és globális kezdeményezéseit a virágzó orosz-kínai partnerségben.

A Globális Kormányzás Kezdeményezés önmagában nem érthető meg. A Kormányzás Kezdeményezés Kína nagy stratégiájának keretében egy szélesebb ideológiai keret részét képezi, amely összekapcsolja a kulcsfontosságú diplomáciai és fejlesztési kezdeményezéseket.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés a fizikai összeköttetésekre összpontosít, a Globális Kormányzás Kezdeményezés a fogalmi összeköttetést képviseli. Ez teljes mértékben egy olyan erkölcsi és intézményi infrastruktúra kiépítésére irányuló kezdeményezés, amely legitimálja Kína vezető szerepét.

Az Egy övezet, egy út kezdeményezés összeköti a gazdaságokat, míg a globális kormányzási kezdeményezés az értékeket. Mindkét kezdeményezés célja, hogy a országokat kölcsönös függőségi hálózatokba vonja be, de itt a hangsúly a kormányzáson, a szuverenitáson és a kölcsönös tiszteleten van.

Peking számára a GGI sikere attól függ, hogy képes-e a retorikát kölcsönösségre épülő gondolkodásmóddá alakítani. A kezdeményezés hosszú távú célja nem csupán a globális normáknak való megfelelés, hanem ezeknek a normáknak az újradefiniálása is.

Az Egyesült Államok és Kína egymással versengő elképzelései

A Globális Kormányzás Kezdeményezés egyértelmű következményekkel jár az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizálásra nézve. Ezt a kezdeményezést Washingtonban az 1945 után kialakult liberális rend kihívásaként értelmezték.

Azonban Kína létezését fenyegető veszélynek tekinteni inkább „politikai aggodalmaskodásnak” tekinthető, mint „józan elemzésnek”.

A GGI nem a meglévő rendszer lebontását tűzi ki célul, hanem a globális prioritások átalakítását, a nagyobb egyensúly és a kölcsönös előnyök elérése érdekében.

Míg az Egyesült Államok demokráciák és autokráciák között megosztott helyként konszolidálja a világot, Kína a GGI-t ideológiai ellentéteket elutasító, mindent magában foglaló modellként mutatja be.

Peking szuverenitásra és fejlődésre helyezett hangsúlyt, ez sok olyan országot vonz, amelyek szkeptikusak a Nyugat által kínált feltételekkel és kettős mércével kapcsolatban.

A globális dél számára ez a kezdeményezés az igazságszolgáltatásra és a reformokra összpontosít, és különösen a jelenlegi humanitárius és gazdasági válságok összefüggésében talál visszhangra.

A Globális Kormányzási Kezdeményezés alapvető ellentmondást is feltár Kína globális helyzetében. Bár Peking a nemzetek közötti egyenlőséget szorgalmazza, a Dél-kínai-tengeren hozott intézkedéseivel és a régióban gyakorolt politikai befolyásának kiterjesztésével továbbra is hatalmát demonstrálja.

Az elvek és gyakorlatok közötti ellentmondás jelenti a legnagyobb veszélyt Kína vezetési modelljének hitelességére nézve.

A GGI egyre növekvő elfogadottsága azt mutatja, hogy Peking sikeresen pozícionálta magát alternatív legitimitási központként.

Kína az ideológiai irányultságtól független együttműködés jövőképét kínálja a fejlődő országoknak, ami – az ő szemszögükből – éles ellentétben áll a Nyugat bizonyos országokat előnyben részesítő megközelítésével.

A következmények Türkiyére nézve

A Globális Kormányzás Kezdeményezés mind lehetőségeket, mind bizonytalanságot teremt Türkiyében. Európa és Ázsia kereszteződésében elhelyezkedő, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SES) párbeszédpartnerének számító Ankara egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy megértse Kína vízióját és kölcsönhatásban legyen Kínával.

Türkiye régóta szorgalmazza az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját és a globális döntéshozatalban a nagyobb méltányosságot.

A GGI szuverén egyenlőség és méltányos képviselet elvei ezért összhangban állnak ezekkel a török törekvésekkel.Ebben az összefüggésben a Kínával való együttműködés révén Türkiye növelheti befolyását a nemzetközi intézményekben, különösen olyan területeken, mint a fejlesztés, a digitális kormányzás és az éghajlat-politika.

Gazdasági szempontból a GGI kiegészítheti a meglévő kínai-török kapcsolatokat az Egy övezet, egy út kezdeményezés keretében.

Ez elősegítheti a napirenden lévő közös projektek bővítését a kormányzás, a technológia, az energetikai átalakulás és a digitális összekapcsolhatóság területén. Mindkét ország már most is arra törekszik, hogy megerősítse a Dél-Dél együttműködést és diverzifikálja diplomáciai portfólióját a változó globális szövetségek közepette.

A GGI keretében Kínával való együttműködés azonban gondos mérlegelést is igényel. Tekintettel a NATO-val és az EU-val fenntartott mély intézményi kapcsolataira, Ankara kiegyensúlyozott megközelítésre törekszik, amely biztosítja stratégiai autonómiáját, miközben feltárja a Pekinggel való együttműködés területeit.

Bár Kína és Türkiye is egy "igazságosabb világrendet" szorgalmaz, megközelítéseik eltérőek.

Türkiye narratívája a civilizációs pluralizmusban és az iszlám humanitárius szemléletben gyökerezik, míg Kínáé a konfuciánus és szocialista hagyományokra épül.

Ezek az ideológiai különbségek a GGI fejlődésével egyre nyilvánvalóbbá válhatnak.

Ezért Ankara kihívása az, hogy olyan módon vegyen részt az olyan feltörekvő struktúrákban, mint a KGI, amely megőrzi stratégiai autonómiáját, és kiegészíti meglévő multilaterális partnerségeit.

Ezért Ankara kihívása az, hogy olyan módon vegyen részt a GGI-hez hasonló új struktúrákban, miközben erősítse stratégiai autonómiáját és kiegészítse meglévő többoldalú partnerségeit.

A Globális Kormányzási Kezdeményezés röviden szólva a nemzetközi rendszer szabályainak reformját szorgalmazza, és ezzel közvetve Kína kezdeményezését hozza fel példaként erre a reformra.

Ázsia és a globális déli országok számára ez a kezdeményezés lehetőséget kínál a jövő alakítására, ahelyett, hogy csak alkalmazkodnának a Globális Kormányzás Kezdeményezéshez.

Az Egyesült Államok és szövetségesei számára ez a kezdeményezés azt jelenti, hogy a globális diskurzus intellektuális középpontja az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra és a liberális internacionalizmustól pedig Peking „közös sorsának” nevezett koncepciója felé tolódik el.

A GGI Türkiye számára stratégiai teret nyújt, hogy saját feltételei szerint tudjon együttműködni. Ez lehetőséget kínál Türkiyének arra, hogy a nagyhatalmak versengésének korában megőrizze függetlenségét, miközben erősíti többoldalú befolyását.

Ahogy az ENSZ közeledik a megalakulásának 90. éve felé, a világnak is választania kell aközött, hogy egy elavult rendszerhez ragaszkodik, vagy részt vesz annak megújításában.

Hogy a Globális Kormányzás Kezdeményezés képezi-e ennek a megújulásnak az alapját, az nemcsak Kína törekvéseitől függ, hanem más nemzetek együttműködési hajlandóságától is, miközben egy igazságosabb, befogadóbb rendet alakítsanak ki.