Az USA elnöke, Donald Trump a mai nap folyamán fogadja az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut a Fehér Házban, miközben az amerikai elnök egy megállapodást próbál előmozdítani, miután számos nyugati vezető a palesztin államiság mellett foglalt állást, ezzel szembeállva az izraeli és az amerikai állásponttal.

Netanjahu, aki január óta negyedszer látogat el Trump hivatalába, arra törekszik, hogy megerősítse országa legfontosabb szövetségét, miközben Izrael egyre nagyobb nemzetközi elszigeteltséggel néz szembe a gázai háború közel két éve alatt.

Netanjahu meleg fogadtatásra számíthat a Fehér Házban, ellentétben az ENSZ Közgyűlés pénteki ülésén tapasztalt hűvös légkörrel, ahonnan több delegált kivonult, így szinte üres teremben kellett beszédet mondania.

Netanjahu éles kritikát fogalmazott meg a múlt hét folyamán Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Ausztrália, valamint több más ország döntésével kapcsolatban, amelyek elismerték a Palesztin Államot. Ez jelentős diplomáciai fordulatot jelentett az Egyesült Államok legfontosabb szövetségesei részéről.

Ezek az országok azzal indokolták lépésüket, hogy ez a kétállami megoldás lehetőségének megőrzése, valamint Izrael háborújának lezárása érdekében szükséges. Trump, aki korábban bírálta ezeket az elismeréseket, vasárnap a Reutersnek nyilatkozva elmondta, reméli, Netanjahu beleegyezik egy keretmegállapodásba a palesztin enklávéban zajló háború befejezésére.

„Nagyon jó visszajelzéseket kapunk, mert Bibi is meg akarja kötni a megállapodást” – jelentette ki Trump egy telefonos interjúban, Netanjahu becenevét használva. „Mindenki meg akarja kötni a megállapodást.”

Trump emellett megköszönte Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, valamint Egyiptom vezetőinek segítségét. Hozzátette, a megállapodás célja egy szélesebb közel-keleti béke érdekében túlmutat Gázán.

„Ezt közel-keleti békének hívják, nem csak Gázáról van szó. Gáza ennek része, de ez a közel-keleti békéről szól” – mondta el

Arra a kérdésre, hogy született-e már megállapodás a gázai békéről, egy magas rangú izraeli tisztviselő azt válaszolta: „Még túl korai megmondani.” A tisztviselő hozzátette, Netanjahu hétfőn a Trumppal való találkozója során fogja ismertetni Izrael válaszát a javaslatra.

Béketervezet

Netanjahu egyre nagyobb nyomás alatt áll a túszok családjai részéről. Emellett pedig közvélemény-kutatások szerint az izraeli közvélemény is változást sürget.

A múlt héten pedig egy 21 pontos béketervezetet terjesztettek elő az ENSZ ülésszakának keretében több arab és muszlim ország számára. A tervezet a túszok – élők és holtak – szabadon bocsátását, Izrael további támadásainak leállítását Katar ellen, valamint új párbeszédet szorgalmaz Izrael és a palesztinok között a „békés együttélés” érdekében – közölte egy Fehér Ház tisztviselő névtelenséget kérve.

Izrael felbosszantotta a katariakat, valamint Trump kritikáját is kiváltotta, amikor szeptember 9-én légicsapást mért Hamász-tisztségviselőkre Dohában.

A korábbi amerikai közvetítésű tűzszüneti erőfeszítések azért buktak meg, mert nem sikerült áthidalni az Izrael és a Hamász közötti szakadékot, illetve Netanjahu megfogadta, hogy folytatja a háborút.

Háborús bűnök

A fehér házi találkozó az éves New Yorkban tartott világvezetői gyűlést követően zajlik, ahol a gázai háború került a középpontba, és Izrael gyakran vált célponttá. Benjamin Netanjahu kormánya, amely Izrael történetének legszélsőségesebb kormánya, elutasította a Palesztin Állam elfogadását.

A palesztin egészségügyi tisztviselők szerint az izraeli hadsereg több mint 65 000 embert ölt meg Gázában, valamint a terület nagy részét romba döntötte, ezzel súlyosbítva a humanitárius válságot és az éhínséget.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen a Gázában elkövetett bűnök miatt. Izrael azonban elutasítja a bíróság joghatóságát, és tagadja, hogy háborús bűnöket követett volna el.

Mindeközben Trump és Netanjahu többnyire ugyanazon az állásponton voltak, valamint az Egyesült Államok továbbra is Izrael fő fegyverszállítója. Mindazonáltal a hétfői megbeszélések során feszültségek is felszínre kerülhetnek. Netanjahu néhány keményvonalas minisztere azt javasolta, hogy a kormány válaszul a palesztin államiság növekvő elismerésére annektálja a megszállt Ciszjordánia egészét vagy egy részét, hogy elfojtsa a palesztin függetlenség reményét.

Csütörtökön azonban Trump kijelentette, nem engedi meg Izraelnek, hogy annektálja a megszállt Ciszjordániát, valamint Gázát és a megszállt Kelet-Jeruzsálemet. Elemzők szerint a megszállt Ciszjordánia izraeli annektálása alááshatja az Ábrahám-egyezményeket, amely Trump első kormányzati ciklusának egyik legfontosabb külpolitikai eredménye volt, és amelyben több arab ország diplomáciai kapcsolatokat létesített Izraellel.