Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump akár Nobel-békedíjat is nyerhet jövőre, ha Kínával együttműködve véget vet az ukrajnai háborúnak – állította Henry Huiyao Wang, a Kína és Globalizáció Központ (CCG) alapítója és neves kínai politikai tanácsadó.

A szombaton Isztambulban megrendezett 9. TRT World Fórum margóján Wang a TRT World-nek adott interjújában egy olyan ENSZ-határozatot javasolt, amely Ukrajnában közös békefenntartó erő létrehozását célozná meg. Ez az erő nemcsak nyugati országokat, hanem a feltörekvő hatalmakat is magában foglalná, mint például Türkiyét, Kínát, Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát.

„Kína, mint az ENSZ P5 tagjai közül a legnagyobb békefenntartó hozzájáruló, és India, mint egy másik jelentős résztvevő, mindkettő segíthet. Ugyanez igaz a BRICS-országokra is” – mondta el Wang.

Emellett javasolta, hogy Türkiye – amely korábban Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásoknak adott otthont Isztambulban, illetve a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés megkötésékor közvetítő szerepet töltött be – ismét kulcsszerepet játszhatna egy szélesebb körű nemzetközi békefenntartó misszióban.

„Türkiye egyedülálló hitelességgel rendelkezik Moszkva és Kijev irányában egyaránt. Jól pozícionált ahhoz, hogy részt vegyen bármilyen komoly globális erőfeszítésben a konfliktus megállítására” – mondta el Wang. Hozzátette, „ezek az erőfeszítések lehetővé tehetik a békét.”

„Ha az Egyesült Államok és Kína együtt dolgozik ezen, Trump akár Nobel-békedíjat is nyerhet jövőre.”

Wang, aki korábban a Kínai Államtanács tanácsadója volt, és Peking politikai köreiben befolyásos hangnak számít, úgy véli, hogy a javaslat egy gyakorlati utat kínál a globális együttműködéshez egy olyan időszakban, amikor a világ „egyértelműen egy multipoláris korszakba lép.”

Továbbá kihangsúlyozta, a nyugati és nem nyugati békefenntartók kombinálása egy új ENSZ-mandátum alatt a „valódi globális egységet” szimbolizálná, miközben csökkentené a blokkok közötti polarizációt.

Wang korábbi, a TRT World-nek adott 2024-es interjújában már megemlítette, hogy Kína segíthet Trumpnak „békeelnökké” válni, illetve hozzátette, Kína továbbra is elkötelezett a globális stabilitás előmozdítása mellett.

Wang szerint a közelmúltban Busanban tartott csúcstalálkozó során a kínai elnök, Hszi Csin-ping és Trump az ukrajnai konfliktust is megvitatták, ami egy pozitív jel volt. Hozzátette, a következő lépés az lenne, hogy a párbeszédet egy közös békekezdeményezéssé alakítsák.

‘Türkiye hatalmas puha hatalmat mutatott’

Wang mindemellett Türkiye növekvő diplomáciai és gazdasági befolyását is méltatta, amelyet egyre fontosabb szereplőnek nevezett a multipoláris világrendben, illetve az egyik azon kevés országnak, amely képes fenntartani a bizalmat mind a Nyugat, mind a Globális Dél irányában.

„Törökország hatalmas puha hatalmat mutatott” – mondta. „Ez az egyetlen ország, amely képes volt Oroszországot és Ukrajnát egy asztalhoz ültetni. Emellett kiegyensúlyozott álláspontot képvisel olyan kérdésekben, mint Palesztina és az orosz–ukrán háború – ez hitelességet ad neki, mint közvetítőnek.”

Türkiye diplomáciai hozzáállása – amelyet a köztársasági elnök, Recep Tayyip Erdoğan gyakran ismételt mondata, „a világ nagyobb, mint öt” is alátámaszt – a multipolaritás felé történő globális elmozdulást és az igazságosabb nemzetközi képviselet iránti igényt tükrözi.

„Lenyűgözött az isztambuli repülőtér mérete – valószínűleg a legnagyobb Európában” – jegyezte meg Wang. „Ez Türkiye növekvő önbizalmát és kapacitását tükrözi. Türkiye a gazdasági kezdeményezésektől a konfliktusok közvetítésében betöltött szerepéig egyre aktívabbá válik nemzetközi szinten. Ez a fórum valóban megragadja ezt a ‘globális újrakezdés’ érzést” – utalt az idei fórum témájára.

Kína emellett megemlítette a Türkiyével való elmélyülő gazdasági együttműködését is, mint a változó világrend kézzelfogható példáját. „Kína szívesen fektet be többet Türkiyébe” – mondta el Wang, ezzel utalva a kínai elektromos járműgyártó óriás, a BYD tervezett gyártóüzemére az országban.

„Ez munkahelyeket, adóbevételt és helyben gyártott járműveket fog eredményezni, amelyek segítenek a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ez mindkét nemzet számára előnyös.”

Globális újrakezdéstől a „G2” pillanatig

Wang a TRT World Fórumon szerzett tapasztalatairól elmondta, az esemény megragadta az átmenetben lévő világ szellemét. „Ez a találkozó igazán jó kezdet” – jelentette ki.

„Türkiye vezető szerepe a párbeszéd előmozdításában és a fórum globális újrakezdésre helyezett hangsúlya mind azt mutatják, hogy a világ az inkluzivitás, az együttműködés és az egyensúly felé halad.”

Az idei TRT World Fórum témája, „Globális újrakezdés: A régi rendtől az új valóságokig” összhangban állt Wang szélesebb körű gondolataival a nemzetközi átrendeződésről – különösen az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolat alakulásáról, amelyet „a világ legfontosabb kétoldalú kapcsolatának” nevezett.

A Busanban, Dél-Koreában nemrég tartott Trump–Hszi csúcstalálkozóra utalva Wang elmondta, az esemény új szintű globális figyelmet irányított az amerikai–kínai dinamikára. Trump „G2” csúcstalálkozónak nevezte – egy kifejezés, amely az Egyesült Államok és Kína globális ügyek társelnökeiként való elképzelését idézi.

Wang emellett megjegyezte, hogy bár Kína hivatalosan nem támogatja a „G2” koncepciót, a két nemzet globális súlya miatt az ilyen együttműködés elkerülhetetlen.

„Az elnök, Hszi azt mondta, hogy az „Amerikát újra naggyá tenni” és a „Kínai nemzet megújulása” koncepciók nem feltétlenül állnak konfliktusban – kiegészíthetik egymást – mondta. „Mindkét országnak ki kell lépnie ebből a megtorlási spirálból, és el kell kezdenie az együttműködést. Ez előremutató gondolkodás.”

Az ENSZ reformja: P5-től G21-ig

Az ENSZ reformjáról – amely visszatérő téma volt mind a TRT World Fórumon, mind a globális diplomáciában – Wang határozottan támogatta azokat a javaslatokat, amelyek a Biztonsági Tanács öt állandó tagján (P5) túli képviselet bővítését célozzák.

„Az elnök, Erdoğan üzenete – „a világ nagyobb, mint öt” – teljesen helytálló” – mondta. „Úgy gondolom, hogy a Biztonsági Tanácsot reformálnunk kellene, hogy magában foglalja a G20-at – vagy a G21-et, az Afrikai Unióval együtt. Ezek az országok a globális GDP 85 százalékát képviselik, és méltányos egyensúlyt biztosítanak a fejlett és fejlődő nemzetek között” – javasolta Wang.

Javaslata szerint a meglévő öt állandó tag megtartaná helyét, míg további tizenhat tag „társult állandó taggá” válna. A társult tagoknak nem lenne egyéni vétójoguk, de egy kollektív vétót gyakorolhatnának – egy kétharmados többség, amely felülírhatná bármely egyetlen állandó tag vétóját, ha azt az ENSZ Közgyűlés kétharmada is támogatja.

„Ez demokratikusabbá és a multipoláris valóságot jobban tükrözővé tenné az ENSZ-t” – érvelt Wang. „Történelmileg a leggyakoribb vétóhasználók Oroszország és az Egyesült Államok voltak. Ezt a hatalmat korlátoznunk kellene, és nagyobb beleszólást kellene adnunk a fejlődő országoknak.”