Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án kora reggel egy amerikai B-29-es bombázó szállt fel az Északi-Mariana-szigetekhez tartozó Tinian szigetéről. Reggel 8:15-kor a fedélzetén szállított új típusú bomba közel 600 méterrel Hirosima városa felett robbant fel.

Az első másodpercekben egy 300 méteres tűzgolyó pusztította el mindazt, ami az útjába került. A perzselő hőgolyó a talaj hőmérsékletét több mint 3 800°C-ra hevítette fel, ezzel konkrétan elpárologtatott minden élő szövetet.

A bomba lökéshulláma rombadöntötte az épületeket a környéken. A tűzgolyó által felhevített gázok hatalmas vákuumot hoztak létre, amelyet por és törmelék töltött ki. Ezt követően pedig egy vékony gombafelhő emelkedett a magasba Hirosima felett.

Néhány percen belül 80 000 ember vesztette életét a háborúban használt nukleáris fegyver következtében. Az elkövetkező hónapokban több százezren haltak meg a bomba hatásai miatt. A második támadás, amely három nappal később Nagaszakit érte, további 100 000 ember halálához vezetett. A halottak közül legalább 38 000 csecsemő és gyermek volt.

Egy túlélő figyelmeztetése

Azonban ezt a halálos kimenetelű támadást szerencsére többen túlélték, akik közül sokan megosztották, hogy mit éltek át ezen a szörnyű napon. Setsuko Thurlow-hoz hasonlóan, aki 13 éves volt, amikor az Egyesült Államok lebombázta Hirosimát, évtizedek óta mesélnek a világnak arról, hogy milyen hatással bírnak a nukleáris fegyverek. Céljük, hogy megelőzzenek egy újabb atomtámadást. Setsuko munkásságáért 2017-ben Nobel-békedíjat kapott.

„Ahogy kimásztam, a romok lángokban hevertek. Az épületben lévő osztálytársaim többsége elevenen megégett. Körülöttem elképzelhetetlen pusztítás tárult elém.

„Kísérteties alakok vonultak el mellettem. Szörnyen megsebesült emberek, véreztek, megégtek, megfeketedtek és megduzzadtak. Testük egyes részei hiányoztak. Húsuk és bőrük lógott a csontjaikról. Néhányuk szemgolyója a kezében lógott. Másoknak a hasuk szakadt fel, és a beleik lógtak ki.

„Az égett emberi hús bűze töltötte meg a levegőt. Így pusztította el egyetlen bomba szeretett városomat” – mondta el.

Visszaemlékezni a nukleáris fegyverek okozta pusztításra, bármennyire is fájdalmas a túlélők számára, szükséges emlékeztetők arra, hogy ezek a bombák hatalmas pusztításra készültek. Olyan fegyverek, amelyek egy várost képesek elhamvasztani.

Az Egyesült Államok által Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák csak a töredékét képviselik a mai arzenálban található fegyverek erejének.

A Nuclear Ban Monitor becslése szerint a 2025 elején használatra kész 9 604 nukleáris robbanófej együttes robbanóereje több mint 146 500 hirosimai bomba erejének felel meg.

Minden egyes bomba képes egy várost másodpercek alatt eltörölni, és tízezreket megölni egyetlen villanással. A világ több mint 11 ezer városában élő globális lakosság jelentős része számára több mint elegendő nukleáris fegyver áll készen arra, hogy elpusztítsa az életet, ahogy ismerjük.

Az Egyesült Államok Hirosima és Nagaszaki elleni támadásai, valamint az első nukleáris robbantás Új-Mexikóban néhány héttel korábban, megmutatták, hogy a nukleáris fegyverek használata elkerülhetetlenül katasztrofális, generációkon átívelő károkat okoz, valamint ezek a fegyverek sértik az alapvető emberi jogokat és a közösségi lelkiismeret alapvető elveit.

A nukleáris fegyverek ismételt használatának veszélye, akár véletlenül, akár szándékosan, ma talán még magasabb, mint valaha, amit az Ukrajna körüli nukleáris feszültségek, a Közel-Keleten, India és Pakisztán között, valamint a Koreai-félszigeten fennálló helyzet is fokoz.

Hirosima másodpercekkel az atombomba ledobását követően teljesen elpusztult. /Fénykép: AP.

Hirosima és Nagaszaki túlélői, a hibakusák, évtizedek óta kampányolnak a nukleáris fegyverek eltörléséért. Tavaly decemberben az A- és H-bomba Áldozatainak Japán Szövetsége, a Nihon Hidankyo, Nobel-békedíjat kapott ezen munkájuk elismeréseként.

Itt az idő

Az események 80. évfordulója, amelyek örökre megváltoztatták az életüket, megfelelő pillanatként szolgált arra, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok vezetői, akik gratuláltak nekik a Nobel-díjhoz, betartsák szavaikat, és tegyék meg azt, amit a hibakusák kértek tőlük – csatlakozzanak az ENSZ Nukleáris Fegyverek Betiltásáról szóló Szerződéséhez (TPNW), és szereljék le fegyvereiket.

A TPNW folyamatosan erősödik – a világ országainak fele már aláírta vagy ratifikálta, és hamarosan továbbiak is követik.

Ezek az országok elutasítják a nukleáris elrettentés illuzórikus és halálos doktrínáját, és egy valóságon alapuló tervet hajtanak végre a nukleáris fegyverek megszüntetésére. Ez a terv kormányokat, választott képviselőket, nemzetközi szervezeteket, civil társadalmat, a pénzügyi szektort, valamint a nukleáris fegyverek által érintett embereket és közösségeket – köztük őslakos közösségeket, nőket és gyermekeket – foglal magában, akik aránytalanul szenvednek ezek miatt a fegyverek miatt.

Ez a szerződés egyértelmű megoldást kínál a nukleáris fenyegetés megszüntetésére, mivel nemzetközi jogi keretet biztosít a tisztességes és ellenőrizhető leszereléshez.

A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti geopolitikai feszültségek fényében most nem az ambícióink csökkentésének ideje van. Az olyan javaslatok, mint a használat kizárásáról szóló nyilatkozat vagy a fegyverzetellenőrzési szerződések megújítása, nem szüntetik meg azt a nukleáris fenyegetést, amelyet ezeknek a fegyvereknek a létezése jelent.

Az a súlyos kockázat, hogy a nukleáris fegyvereket 80 év után ismét konfliktusban használhatják, azt jelenti, hogy továbbra is a nukleáris fegyverek teljes megszüntetésére kell összpontosítanunk, és nyomást kell gyakorolnunk a nukleáris fegyverekkel rendelkező államokra, hogy csatlakozzanak a TPNW-hez. Az emberiség nem engedheti meg magának, hogy még egy nukleáris bomba robbanjon, vagy még egy gombafelhő emelkedjen az égbe.