Több tízezer ember vonult utcára Európa-szerte csütörtökön, hogy tiltakozzon Izrael támadása ellen, amely célpontja volt a Gázába tartó segélyflotilla ellen.

Október 1-jén amikor Gáza vizeihez közeledett, izraeli támadás érte a flottillát, amelyet a szervezők a legnagyobb tengeri segélyakcióként jellemeztek. Az izraeli haditengerészet csapatai erőszakkal feltartóztattak több tucat hajót, és több száz utast, köztük számos európai ország állampolgárait tartóztatta le.

Franciaországban emberek gyűltek össze a Place de la République, Párizs ikonikus ikonikus történelmi terén, hogy elítéljék a támadást. Palesztin zászlókat lengetve a tömeg olyan jelszavakat skandált, mint „Izrael kifelé, Palesztina nem az övé” és „Éljen Palesztina!”

A tüntetők követelték a flottilla aktivistáinak, köztük francia állampolgároknak a szabadon bocsátását, akik továbbra is izraeli fogságban vannak.

Belgiumban több száz ember gyűlt össze a Külügyminisztérium épülete előtt, Brüsszelben. A számos civil szervezet által szervezett tüntetésen a „Minden figyelem Gáza felé” mottóval palesztin zászlókat lengettek, és szolidaritásuk jelképeként palesztin kendőt viseltek.

A tüntetők a Külügyminisztérium épülete elől a Luxembourg térre, az Európai Parlament elé vonult, ahol a tömeg „Szabad Palesztinát”, „Szolidaritás Palesztinával” és „Szabadságot Gázának” skandált.

A tüntetők felszólították a belga és EU-s intézményeket, hogy fokozzák támogatásukat a flottilla és a palesztin nép iránt.

Spanyolországban különböző civil szervezetek és politikai pártok kezdeményezésére 24 nagyvárosban tartottak szolidaritási tüntetéseket. Madrid és Barcelona a demonstrációk középpontjává vált.

Több ezren gyűltek össze a madridi Santa Cruz-palotánál, a külügyminiszteri rezidenciánál, követelve a flottilla tagjainak azonnali szabadon bocsátását, és felszólították a kormányt, hogy szigorúbb szankciókat vezessen be a Benjamin Netanjahu vezette kormány ellen.

A „Bojkottáljuk Izraelt!”, „Állítsák meg a népirtást!” és „Szabad Palesztina!” jelszavakat skandálták a fővárosban, miközben néhány tüntető megpróbálta eltorlaszolni a főutakat, ami rövid összecsapásokhoz vezetett a rendőrséggel.

Barcelonában a demonstrációk helyszíne volt a kikötő, ahonnan a flottilla augusztus 30-án elindult, valamint az izraeli konzulátus. A fogvatartottak hozzátartozói csatlakoztak az aktivistákhoz, sürgetve a diplomáciai lépéseket.

Hasonló tüntetésekről számoltak be Valenciában, Pamplonában, Toledóban, Sevillában és Bilbaóban, és nagyobb létszámú tüntetésekre számítanak a hétvégére.

A felháborodás a helyi politikában is tükröződik. A madridi regionális parlamentben a baloldali Más Madrid párt palesztin zászlót helyezett el az ülésteremben, ami vitát váltott ki a konzervatív Néppárt körében.

Az aragóniai parlamentben a képviselők egyperces néma tisztelgéssel adóztak Gázának és a Globális Sumud Flottának, de a szélsőjobboldali Vox képviselői tiltakozásul elhagyták a termet.

José Manuel Albares spanyol külügyminiszter kezdeményezést indított, amelyet a helyi média „telefonos diplomáciának” nevezett, és tárgyalt török, belga, ír, brazil kollégáival, valamint Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselőjével, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a flottilla tagjainak védelmében.

Svájcban több ezren gyűltek össze Genf Lisa Girardin terén, francia, arab és angol nyelvű jelszavakat skandálva. A tüntetők követelték Izrael blokádjának megszüntetését és zökkenőmentes humanitárius segélyszállítást Gázába.

Tüntetésekről számoltak be Bernben, Bázelben, Luganóban, Luzernben és Zürichben is. A genfi tüntetés órákig tartott, szigorú biztonsági intézkedések mellett, és incidens nélkül ért véget.

Az Egyesült Királyságban több száz ember gyűlt össze a londoni Parliament téren, majd a Whitehall felé vonultak, ahol kormányhivatalok találhatók. A palesztin zászlókat lengető tüntetők „Szabad Palesztina!” és „Ne bombázzák Gázát!” jelszavakat skandáltak.

Ahogy a tömeg vonult az utcákra, a forgalom leállt, néhány buszsofőr pedig dudálással fejezte ki szolidaritását. A rendőrség megakadályozta a tüntetők előrenyomulását a Trafalgar Square felé, ami összetűzésekhez és több letartóztatáshoz vezetett. Kisebb tüntetésekről számoltak be a főváros más részein is.

Görögországban több ezren vonultak az izraeli nagykövetség felé Athénban, a „Vessünk véget a gázai népirtásnak!” és „Törjük meg a blokádot, szabadítsuk fel Palesztinát!” jelszavakat skandálva.

A szervezők közös nyilatkozatot olvastak fel, amelyben elítélték Izraelt a nemzetközi jog megsértéséért, és hangsúlyozták, hogy a flottilla küldetése törvényes kísérlet a humanitárius segélyek eljuttatására.

Hasonló tüntetések zajlottak Thesszalonikiben, Patraszban, Haniában, Voloszban és Láriszában, Midilli-Szigeten (Leszbosz), Sakız-szigeten (Khíosz), ahol a tüntetők a flottillán fogva tartott 27 görög állampolgár azonnali szabadon bocsátását követelték.

Az izraeli haditengerészeti csapatok szerdán késő este támadták meg a flottillát, és legalább 443 aktivistát vettek őrizetbe a fedélzeten. A szervezők arról számoltak be, hogy a Nemzetközi Bizottság a Gázai Blokád Megszüntetéséért (ICBSG) megerősítette, hogy 22 hajót támadtak meg és foglaltak le izraeli erők, és további 19-ről feltételezik, hogy támadás érte őket, de ezt még nem dokumentálták.

A hátramaradt négy hajóból kettő támogató hajóként tért vissza, míg a Marinette nevű hajó műszaki problémák miatt késéssel folytatta útját Gázába.

A flottilla, amely főként humanitárius segélyeket és orvosi felszereléseket szállít, augusztus végén indult útnak. Ez volt az első alkalom évek óta, hogy több mint 50 hajó indult Gáza felé, több mint 500 civil önkéntes segítővel, akik 45 különböző országból származnak.

Izrael közel 18 éve tartja blokád alatt Gázát, ahol közel 2,4 millió ember él. Márciusban tovább szigorították az ostromot, amikor lezárták a határátkelőhelyeket, és megakadályozták az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok bejutását, ami éhínségbe taszította a területet.

2023 októbere óta az izraeli bombázások több mint 66 000 palesztin életét követelték, akik többsége nő és gyermek.

Az ENSZ és jogvédő szervezetek többször is figyelmeztettek arra, hogy a terület lakhatatlanná válik, miközben az éhínség és a betegségek gyorsan terjednek.