A Fülöp-szigetek és Japán csütörtökön két védelmi megállapodást írt alá, többek között egy olyan egyezményt, amely lehetővé teszi fegyveres erőik számára az ellátmányok és a szolgáltatások cseréjét. Mindkét ország célja a biztonsági együttműködés megerősítése a növekvő regionális feszültségekre reagálva.

A Beszerzési és Kereszt-Kiszolgálási Megállapodás, amely azt hivatott lehetővé tenni, hogy hadseregeik gyorsan biztosítsanak egymásnak ellátmányt és szolgáltatásokat, hónapokkal azután jött létre, hogy életbe lépett egy mérföldkőnek számító Kölcsönös Hozzáférési Megállapodás Washington két egyik legközelebbi ázsiai szövetségese között.

A japán külügyminiszter, Toshimitsu Motegi egy kilencnapos közel-keleti és ázsiai körút során Manilában írta alá a megállapodásokat.

Motegi és filippínó kollégája, Theresa Lazaro emellett bejelentették, hogy Tokió 6 millió dolláros hivatalos biztonsági támogatást nyújt a Japán által adományozott, a manilai hadiképességet erősítő merevfenekű felfújható csónakok elhelyezésére szolgáló létesítmények építésének finanszírozására.

Japán aggodalmát fejezte ki a kelet-ázsiai tengeri feszültségek növekedése miatt, elutasítva minden olyan egyoldalú kísérletet, amely megváltoztatná a status quót, és támogatva a filippínó tengeri biztonságot egy szélesebb, az Egyesült Államokkal kötött háromoldalú keret részeként.

„A titkár és én szintén megerősítettük a japán, a filippínó és az amerikai háromoldalú együttműködés fontosságát egy egyre súlyosbodó stratégiai környezetben” – mondta el Motegi egy közös sajtótájékoztatón Lazaróval.

Feszültségek

Japán támogatta a Hágai Állandó Választottbíróság 2016-os határozatát, amely elutasította Kína kiterjedt dél-kínai-tengeri igényeit; ezt a döntést Peking viszont elutasította.

Lazaro elmondta, mindkét ország felismeri a jogállamiság előmozdításának értékét, beleértve a hajózási és a légiforgalmi áthaladás szabadságát is, valamint hozzátette, Japán továbbra is létfontosságú stratégiai partner.

Motegi látogatása arra az időszakra esik, amikor a Fülöp-szigetek átvette a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) elnökségét, és miközben Tajvani-Szorosnál a feszültség egyre emelkedik.

Japán arra figyelmeztetett, hogy a Tajvan körüli béke és stabilitás alapvető fontosságú a globális biztonság szempontjából. A miniszterelnök, Sanae Takaichi novemberi kijelentése, miszerint egy kínai támadás Tajvan ellen japán katonai fellépést válthat ki, heves reakciót váltott ki Pekingből, amely többek között utazási bojkottal és kettős felhasználású áruk exportjára kiterjedő tilalommal válaszolt.

Kína szuverenitást követel Tajvan fölött, amely mindössze valamivel több mint 100 km-re fekszik a japán területtől, és nem zárta ki az erő alkalmazását sem a sziget ellen. Tajvan elutasítja Peking követelését, valamint kijelentette, hogy csak a tajvani nép dönthet a jövőjéről.

Japán történelmi jelentőségű katonai erőfejlesztésbe kezdett annak érdekében, hogy ellensúlyozza Peking növekvő erejét és magabiztosságát a régióban.