A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt vetítette előre, hogy 2026-ban lassabb gazdasági növekedés és magasabb infláció vár Európára a Közel-Kelet konfliktusából eredő energia-sokk következtében.
Alfred Kammer, az IMF európai osztályának igazgatója elmondta, a régió új gazdasági kihívással néz szembe, amely erős makrogazdasági politikákat és strukturális reformokat követel.
Kammer továbbá megjegyezte, az Európai Unió a jelen évre mindössze 1,3 százalékos növekedést vár.
Az intézmény arra figyelmeztetett, hogy egy súlyos forgatókönyv, amely tartós kínálati sokkot és szigorodó pénzügyi feltételeket tartalmaz, az inflációt közel 5 százalékra emelheti, és az EU-t a recesszió közeli állapotba sodorhatja.
Az IMF 2026-ra vonatkozó inflációs prognózisa az euróövezetben 2,6 százalék volt, ami magasabb a 2025-ös 2,1 százaléknál.
A valutaalap 2026-ra vonatkozó inflációs várakozása 2,2 százalék az északi gazdaságokban, 10,8 százalék a feltörekvő európai gazdaságokban, 4,4 százalék a világon és 2,8 százalék a fejlett gazdaságokban.
Az EKB kamatemelési terve
A jelentés kiemelte, hogy a nem célzott energia‑támogatások aránytalanul a magasabb jövedelmű háztartásokat részesítik előnyben.
Az európai kormányok a 2022-es energiaválság idején átlagosan a GDP-jük 2,5 százalékát költötték energia‑támogatási csomagokra.
A nemzetközi testület azt tanácsolta a döntéshozóknak, hogy kerüljék a széleskörű árplafonokat, és ehelyett célzott, időben korlátozott támogatásokat vezessenek be.
A szervezet kihangsúlyozta, a jegybankoknak szigorúan az inflációs várakozások rögzítésére kell összpontosítaniuk.
A jelentés szerint az Európai Központi Bank az év végéig összesen 50 bázispontos emelést tervez az irányadó kamatban.
Kammer emellett rámutatott arra, hogy a magas adósságteherrel rendelkező országoknak nincs fiskális mozgásterük hiányaik növelésére, valamint minden energiaintézkedést kiegyensúlyozniuk kell.
A prognózisok szerint Türkiyében, amelyet a háború viszonylag kevésbé érintett, az infláció az idén 28,6 százalékra csökken.
