Miközben Teherán Közel-Keletszerte különböző célpontokra nyitott tüzet, az Egyesült Államok és Izrael péntek kora hajnalban légicsapásokkal sújtotta Iránt. A háború ötödik hetének végéhez közeledve az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeülni készül, hogy megvitassa Teherán uralmát a Hormuzi-szoros felett. Annak ellenére, hogy az USA és Izrael azt állítja, „Irán katonai képességei szinte teljesen megsemmisültek”, Teherán továbbra is nyomás alatt tartja Izraelt és az öböl menti arab szomszédait.
Bahrein és Kuvait arról számolt be, hogy Irán kora reggel légicsapásokat hajtott végre, Izrael pedig bejelentette, hogy újabb rakétatámadások érhetik. Aktivisták Teherán és Iszfahán környéki támadásokról adtak hírt, de egyelőre nem tisztázott, mely célpontokat érte találat. Irán Öböl-térségbeli energetikai infrastruktúra elleni támadásai, valamint a Hormuzi-szoros feletti szigorú ellenőrzése – ahol békeidőben a világ kőolajának és földgázának egyötöde halad át – az olajárak megugrásához vezetett, ami a globális gazdaságra is hatással van.
A Brent nyersolaj azonnali ára péntek kora reggel 109 dollár körül alakult, ami több mint 50%-os növekedést jelent február 28-a óta, amikor Izrael és az Egyesült Államok megindította támadásait Irán ellen.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tárgyal a hormuzi biztonsági kérdésről
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy a szoros újranyitása már nem Washington felelőssége, a feladatot inkább másokra hárította. Trump ezen a héten megjegyezte: azoknak az országoknak, amelyek jobban függenek a Hormuzi-szoroson keresztül szállított üzemanyagtól, „össze kell szedniük a bátorságukat”, és „oda kell menniük megnyitni a szorost”.
Várhatóan szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Bahrein által benyújtandó javaslatról, amely engedélyezné a hajók biztonságos áthaladását szolgáló védelmi intézkedéseket. A Bahrein által fogalmazott tervezet lehetővé tenné az országok számára, hogy „minden szükséges eszközt felhasználjanak” a szoros biztosítására, azonban a Tanácsban vétójoggal rendelkező Oroszország, Kína és Franciaország ellenezte az erő alkalmazását.
Csütörtökön Dél-Koreában nyilatkozva Emmanuel Macron francia elnök irreálisnak nevezte az USA azon várakozását, miszerint a Hormuzi-szoros erővel újranyitható lenne. Macron kijelentette, hogy egy katonai művelet „végtelen ideig tartana, és minden áthaladót kitenne a Forradalmi Gárda part menti fenyegetéseinek”. A francia elnök hozzátette: a szoros újranyitása „csak Iránnal koordinálva, egy esetleges tűzszünetet követő tárgyalások útján lehetséges”.
Az Egyesült Királyság által szervezett, több mint 40 ország részvételével zajló egyeztetések nem katonai, hanem politikai eszközökre összpontosítottak a szoros biztonságának garantálása érdekében. Ezeken a tárgyalásokon – amelyeken az USA nem vett részt – az országok az Iránra gyakorolt diplomáciai nyomás fokozása és az esetleges szankciók mellett érveltek.
Továbbra is emelkedik a halálos áldozatok száma
A háború során Iránban több mint 1900 ember vesztette életét, míg Izraelben 19 halálos áldozatról számoltak be.Az öböl menti országokban és a megszállt Ciszjordániában több mint 20 ember halt meg, valamint 13 amerikai katona vesztette életét.Libanonban, ahol Izrael szárazföldi inváziót indított, több mint 1300-an haltak meg, és több mint 1 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására.Bejelentették továbbá, hogy Libanonban 10 izraeli katona is életét vesztette.
