A World Weather Attribution (WWA) tudósai által készített kutatás szerint a rekordokat döntő hőhullámok kiterjedt vízveszteséget okoztak a folyóktól és tavaktól kezdve a talajon át a növényzetig.
A magas hőmérséklet által kiváltott jelenség a globális felmelegedés miatt Nyugat-Európában 80-szor, Kelet-Európában pedig 40-szer valószínűbbé vált. Megállapították azt is, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból származó szennyezés Nyugat-Európában ötszörösére, Kelet-Európában pedig tizenegyszeresére növelte a talajt kiszárító hatást.
Bár a tavalyi tél csapadékos volt Nyugat-Európában, a nyári hónapokban tapasztalt magas hőmérséklet vált az aszály fő tényezőjévé. Rámutattak, hogy az éghajlati válság előtt még „közepesnek” minősíthető szárazsági körülmények napjainkra „szélsőséges” szintűvé váltak.
Egyre több a vízkorlátozás és a mezőgazdasági kár
A június végéig terjedő időszakot lefedő elemzés felhívja a figyelmet a szárazság vízkészletekre és mezőgazdaságra gyakorolt negatív hatásaira. Számos országban rendkívüli vízhasználati korlátozásokat vezettek be, Anglia déli részének több területén pedig megtiltották a locsolótömlők használatát.
Spanyolországban és Franciaországban erdőtüzek pusztítanak, a gazdálkodók pedig az elmúlt évek legszárazabb talajviszonyaival kénytelenek szembesülni. Európa-szerte mintegy 9 millió tonnás gabonaveszteséggel számolnak; Franciaországban az elmúlt 50 év legalacsonyabb kukoricatermését vetítik előre, míg Romániában több mint 1 millió hektárnyi mezőgazdasági terület károsodott.
Az európai folyók vízszintjének csökkenése miatt csökkent a vízerőművek áramtermelése, és fennakadások keletkeztek a teherhajózásban is. Hollandiában a Rajna vízszintje az 1976 nyarán mért történelmi mélypont alá süllyedt.
A szakértők figyelmeztetnek: ezek a fennakadások növelhetik az élelmiszer- és energiaárakat, ami különösen a alacsony jövedelmű háztartásokat érinti majd hátrányosan.
