A hatóságok az október 17-i erőszakos cselekményeket követően széles körű biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Eközben a tüntetések általában nyugodt légkörben zajlottak. Ennek ellenére olyan városokban, mint Rennes, Nantes, Lyon és Marseille, összecsapások törtek ki a rendőrség és a tüntető csoportok között. A francia belügyminisztérium bejelentette, hogy az akciók során 448 embert őrizetbe vettek, és országszerte 86 tűzesethez kellett kivonulniuk a tűzoltóknak.
A sztrájkok hatása a közszolgáltatásokra
A tiltakozások keretében számos, a diákokat, tanárokat, postai dolgozókat és közlekedési alkalmazottakat képviselő szakszervezet hirdetett országos sztrájkot. A kormányzati adatok szerint a felsőoktatási intézmények mintegy harmadában alakultak ki fennakadások, míg az iskolai dolgozók 13 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez. A vasúti közlekedésben is fennakadások történtek. A francia egészségügyi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy az egészségügyi személyzetnek mindössze 5 százaléka támogatta a sztrájkot, így az ellátásban nem keletkezett fennakadás.
A tüntetők követelései és a résztvevő csoportok
A diákoktól a szakszervezeteken át a Sárgamellényesekig terjedő széles körű megmozdulásokon különböző követelések kerültek előtérbe. A szakszervezetek a bérek és a nyugdíjak emelését követelik. Az ország egyik vezető szakszervezete, a CGT a minimálbér azonnali 10 százalékos emelését sürgeti, míg a CFDT szakszervezet a havi minimálbér 100 eurós emelését kéri. Míg a diákcsoportok az oktatási költségvetés növelését és az iskolai infrastruktúra fejlesztését várják el, addig a Sárgamellényesek mozgalom Emmanuel Macron francia elnök és kormánya lemondását követeli.
Várhatóan folytatódnak a tüntetések
A tüntetők azt tervezik, hogy az akciókat egészen az újévig és a jövő tavasszal esedékes elnökválasztásig folytatják. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy a fiatalok követeléseit meghallgatták, egyúttal nyugalomra, valamint arra szólított fel, hogy ne szakadjon meg a tanítás az iskolákban.
