Lisa Solrun Christiansen a legtöbb nap hajnali 4 órakor kel, hogy munkához lásson: vastag gyapjúpulóvereket köt, amelyeket világszerte keresnek melegségük és a grönlandi hagyományos inuit kultúrát ünneplő színes mintáik miatt.
Reggeli rutinjához tartozik a hírek gyors átfutása is, de manapság ez a szokás megzavarja a nyugalmát, mivel egyre több történet szól Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos terveiről.
„Teljesen elárasztanak ezek a hírek” – mondta Christiansen a hónap elején, miközben a tengerre nézett, ahol lehetetlenül kék jéghegyek lebegtek a part közelében.
Az inuit és dán szülők gyermeke, az 57 éves Christiansen büszkén tekint Grönlandra. Családja számára óriási büszkeség forrása, hogy édesapja, aki művész és tanár volt, tervezte a piros-fehér grönlandi zászlót.
„A halálos ágyán sokat beszélt a zászlóról, és azt mondta, hogy a zászló nem az övé, hanem az embereké” – mesélte.
„Van egy mondat, ami folyton eszembe jut. Remélem, a zászló egyesíteni fogja a
grönlandi embereket.”
A grönlandiak egyre inkább aggódnak amiatt, hogy hazájuk, amely Dánia önkormányzattal rendelkező régiója, a versengés eszközévé vált az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között, miközben a globális felmelegedés megnyitja az utat az Északi-sarkvidékhez. Attól tartanak, hogy Trump célja Grönland irányításának megszerzése – amely gazdag ásványkincsekben és stratégiai légi és tengeri útvonalakban bővelkedik – akadályozhatja őket a függetlenség felé vezető úton.
Ezek a félelmek tovább fokozódtak vasárnap, amikor Usha Vance, az amerikai alelnök, JD Vance felesége bejelentette, hogy a hét végén Grönlandra látogat, hogy részt vegyen a nemzeti kutyaszánversenyen. Ezzel egyidejűleg Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Chris Wright energiaügyi miniszter is ellátogat egy amerikai katonai bázisra Észak-Grönlandon.
A látogatás bejelentése azonnali visszhangot váltott ki a helyi politikusok körében, akik az amerikai hatalom fitogtatásának nevezték azt egy olyan időszakban, amikor éppen kormányalakítással próbálkoznak.
„Egyértelműen ki kell mondani, hogy integritásunkat és demokráciánkat tiszteletben kell tartani minden külső beavatkozás nélkül” – mondta Mute Boroup Egede leköszönő miniszterelnök.
Grönland, amely 1721 óta Dánia része, évtizedek óta halad a függetlenség felé. Ez egy olyan cél, amelyet a legtöbb grönlandi támogat, bár eltérő vélemények vannak arról, hogy mikor és hogyan kellene ezt elérni. Nem akarják Dániát egy amerikai „úrra” cserélni.
A kérdés az, hogy Grönland képes lesz-e saját sorsát irányítani egy olyan időszakban, amikor Trump az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a szigetet.
