Erdoğan, aki 2005 óta a globális problémákra vonatkozóan a „igazságosabb világ” vízióját képviseli, széles körben a globális lelkiismeret hangjaként szólalt fel.

Erdoğan első ENSZ-felszólalása

Erdoğan 2005-ben, még miniszterelnökként, az ENSZ 60. Közgyűlésén vett részt először. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a világszervezetnek demokratikusabbá és átláthatóbbá kell válnia, és olyan struktúrával kell rendelkeznie, amely valamennyi tagállam akaratát tükrözi.

Erdoğan a Közgyűlés előtt kijelentette: „Mindenekelőtt olyan, önmagát megújítani képes, demokratikusabb és átláthatóbb, valamennyi tagállam közös akaratát képviselni képes, a nemzetközi viták rendezésének fórumaként szolgáló, a világbéke garanciájának tekintett, valamennyi tagállama által tisztelt, aktívabb és határozottabb ENSZ-szervezet az emberiség közös érdeke.”

A terrorizmus elleni küzdelemre is felhívta a figyelmet. Mint fogalmazott: „A világ bármely pontján elkövetett terrorcselekmény mindannyiunk ellen irányuló bűncselekmény az emberiség ellen. Elítéljük a határokat nem ismerő terrorizmust, és egy olyan ország miniszterelnökeként, amely saját maga is megtapasztalta a terrorizmus fájdalmas következményeit, ismételten szolidaritásra és hatékonyabb együttműködésre szólítok fel az egész emberiséget fenyegető veszély elleni küzdelemben.”

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az ENSZ szerepét meg kell erősíteni egy igazságosabb és részvételen alapuló globális rend kialakítása érdekében.

Az azóta elhangzott beszédek történelmi archívumként tükrözik Türkiye külpolitikájának alakulását, valamint Ankara globális kérdésekről vallott nézeteinek változását.

Az ENSZ reformjának szükségessége

Erdoğan 2009-ben, az ENSZ 64. Közgyűlésén ismét az ENSZ struktúrájának reformjára hívta fel a figyelmet.

Az igazságos és részvételen alapuló globális rend kialakítása érdekében az ENSZ hatékonyságának növelését szorgalmazva Erdoğan kijelentette:

„Úgy véljük, hogy egy olyan Egyesült Nemzetek Szervezete, amelynek képviseleti képessége megerősödött, demokratikus, átlátható, igazságos és hatékony, nagyobb mértékben járulna hozzá a globális békéhez és stabilitáshoz. Az ENSZ-nek hatékonyabb intézménnyé kell válnia az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés, a szegénység elleni küzdelem, a nők és férfiak közötti egyenlőség, az emberi jogok és az emberi méltóság védelme terén. Teljes mértékben támogatjuk az e célokat szolgáló reformkezdeményezéseket. Egyértelmű ugyanakkor, hogy az ENSZ-rendszer reformja nem tekinthető teljesnek mindaddig, amíg a Biztonsági Tanácsot is nem reformálják meg.”

Regionális válságok: Szíria, Líbia, Szomália és Palesztina

A 2011-es, 66. ENSZ-közgyűlésen Erdoğan számos regionális kérdést érintett, és üzenetet fogalmazott meg Szíriával, Líbiával, Szomáliával és Palesztinával kapcsolatban. Hangsúlyozta azt is, hogy véget kell vetni az azerbajdzsáni területek évek óta fennálló jogtalan megszállásának.

„Elfogadhatatlan, hogy a Karabah-kérdés továbbra is megoldatlan maradjon. Mindannyiunk politikai és erkölcsi felelőssége, hogy a nemzetközi problémákra még azelőtt megoldást találjunk, hogy azok visszafordíthatatlan válsággá válnának” – mondta.

„A világ nagyobb ötnél” – globális reformot sürgető üzenet

Erdoğan ENSZ-ben elhangzott beszédeinek egyik legfontosabb kijelentése a 2014-ben megfogalmazott „A világ nagyobb ötnél” szlogen volt.

Az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális rendszer, amelyben a világ sorsát az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja határozza meg, nem képes megfelelően kezelni az olyan válságokat, mint a palesztin és a szíriai konfliktus. Kijelentése az ENSZ reformjáról szóló nemzetközi viták egyik visszatérő elemévé vált.

Az ENSZ reformjának szükségességét hangsúlyozva Erdoğan így fogalmazott:

„Az ENSZ-nek késedelem nélkül, még több elnyomott és ártatlan ember életének elvesztése, valamint a globális lelkiismeret további sérülése előtt határozottan fel kell lépnie a problémák megoldása érdekében. Határozottan ki kell emelnem: a világ nagyobb ötnél.”

Erdoğan szerint nem elfogadható, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja a világ realitásaival összeegyeztethetetlen módon megbénítsa a világszervezet működését.

Határozott üzenetek a terrorizmus és a FETÖ elleni küzdelemről

Erdoğan 2016-ban, röviddel a július 15-i puccskísérlet után, az ENSZ 71. Közgyűlésén a FETÖ-re figyelmeztette a nemzetközi közösséget.

„Ez az új generációs terrorszervezet nem csupán Türkiye, hanem mind a 170 ország nemzetbiztonságát fenyegeti, ahol jelen van” – mondta, és arra szólította fel a baráti országokat, hogy tegyenek intézkedéseket a szervezet ellen.

A következő években Erdoğan az ILIÁ és a PKK elleni küzdelmet is nemzetközi fórumokon ismertette, hangsúlyozva, hogy Türkiye terrorizmus elleni fellépése szerinte a globális béke szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Erdoğan a 2018-as, 73. ENSZ-közgyűlésen ismét bírálta a világszervezet működését, és napirendre tűzte a palesztin kérdést.

„Tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete egyre távolabb kerül attól, hogy megfeleljen az emberiség békére és jólétre vonatkozó elvárásainak” – mondta. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanácsa olyan struktúrává vált, amely kizárólag a vétójoggal rendelkező öt állandó tag érdekeit szolgálja, miközben a világ más térségeiben zajló események és szenvedések előtt tétlen marad.

Palesztina és az „Aylan baba” ügye

Erdoğan 2019-ben az „Aylan baba” fényképével hívta fel a világ vezetőinek figyelmét az irreguláris migráció válságára.

A Türkiyében, Muğla város Bodrum körzetében partra sodródott kisgyermek, Aylan Kurdi fényképe az irreguláris migráció szimbólumává vált. Erdoğan a képet az ENSZ közgyűlésén is bemutatta, és arra figyelmeztetett, hogy a világ túl gyorsan megfeledkezett a háborúk és üldöztetés elől menekülő emberek sorsáról.

2023-ban és 2024-ben Erdoğan beszédeinek középpontjában az Izrael és a palesztinok közötti konfliktus, valamint a gázai helyzet állt.

Az izraeli terjeszkedésről bemutatott térképekre hivatkozva Erdoğan a nemzetközi jog megsértését kifogásolta, és a palesztin kérdés kapcsán az ENSZ hatékonyságát is bírálta.

Megoldásközpontú diplomácia: a Fekete-tengeri Gabonafolyosó

Erdoğan beszédeiben nemcsak bírálatokat fogalmazott meg, hanem megoldási javaslatokat is ismertetett. Az orosz–ukrán háború során az Isztambuli Megállapodás keretében létrehozott Fekete-tengeri Gabonafolyosót a világszervezet „az elmúlt évek egyik legnagyobb sikereként” jellemezte.

A gabonaszállítást lehetővé tevő megállapodás keretében Erdoğan egy, gabonát szállító hajó Isztambuli-szoroson készült fényképét is bemutatta.

Elmondása szerint Türkiye az ENSZ főtitkárával folytatott intenzív diplomáciai erőfeszítések eredményeként hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán gabona a Fekete-tengeren keresztül eljusson a világpiacokra.

Erdoğan szerint az Isztambuli Megállapodás azt is bizonyította, hogy a tárgyalások létfontosságú kérdésekben is eredményre vezethetnek.

„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget az Észak-ciprusi Török Köztársaság elismerésére”

Erdoğan a 78. ENSZ-közgyűlésen is folytatta az ENSZ működésével kapcsolatos bírálatait. Beszédében többek között a terrorizmus elleni küzdelemmel, az iszlámellenességgel és a rasszizmussal foglalkozott, valamint kitért az orosz–ukrán háborúra, a palesztin kérdésre és a Földközi-tenger keleti térségének fejleményeire.

Az Észak-ciprusi Török Köztársasággal kapcsolatban Erdoğan kijelentette:

„Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el az Észak-ciprusi Török Köztársaság függetlenségét, és alakítson ki vele diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokat.”

Erdoğan egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ ciprusi békefenntartó erőitől semlegességet várnak el.

A Karabah-kérdés kapcsán Erdoğan hangsúlyozta, hogy Karabah Azerbajdzsán része. Mint mondta, Türkiye kezdettől fogva támogatta az Azerbajdzsán és Örményország közötti tárgyalási folyamatot, és azt várja Örményországtól, hogy teljesítse vállalásait, köztük a Zangezur-folyosó megnyitásával kapcsolatos kötelezettségeit.

Felszólítás az Izrael elleni fellépésre

Erdoğan 2024. szeptember 24-én 14. alkalommal szólalt fel az ENSZ 79. Közgyűlésén.

A török államfő arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy lépjen fel Izrael támadásaival szemben, és felszólította azokat az államokat is, amelyek még nem ismerték el Palesztinát, hogy ismerjék el a palesztin államot.

Erdoğan szerint egy, az 1967-es határokon alapuló, Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal rendelkező, független, szuverén és területileg egységes palesztin állam létrehozását nem lehet tovább halogatni.

Az ENSZ működését ismét bírálva Erdoğan kijelentette, hogy a világszervezet az elmúlt években egyre kevésbé képes betölteni alapító küldetését, és egyre inkább működésképtelen, nehézkes struktúrává válik. Hangsúlyozta: „A világ nagyobb ötnél” üzenetében megfogalmazott értékekre szerinte napjainkban még nagyobb szükség van.

Erdoğan 79. ENSZ-közgyűlésen elmondott, Gázával kapcsolatos nemzetközi fellépést sürgető beszéde a külföldi sajtóban is jelentős visszhangot váltott ki.

Ismét Erdoğan beszédére figyel a világ

Erdoğan az ENSZ napirendjére a ciprusi kérdéstől a Földközi-tenger keleti térségének helyzetén át az iszlámellenességig és az éghajlati válságig számos témát vitt. Szeptember 22-i felszólalásában várhatóan a világ jelenlegi törékeny helyzetére vonatkozó megoldási javaslatait is ismerteti.

A 2005 óta képviselt reformpárti megközelítését a jelenlegi globális fenyegetésekkel összekapcsoló Erdoğan beszédét a nemzetközi diplomáciai körök is figyelemmel kísérik majd.

Erdoğan az ENSZ Közgyűlésén való részvétele céljából New Yorkba látogat. A közgyűlés általános vitája mellett a tervek szerint több világvezetővel is kétoldalú megbeszéléseket folytat.