Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy Teherán kérésére 10 napra leállítja az iráni energetikai infrastruktúra elleni csapásokat. Annak ellenére, hogy egy iráni tisztségviselő „egyoldalúnak és igazságtalannak” nevezve elutasította az Egyesült Államok konfliktus lezárására vonatkozó javaslatát. Az Iránnal folytatott tárgyalások „nagyon jól” haladnak.
A háború február 28-i kirobbanása óta – amikor az Egyesült Államok és Izrael megindította támadásait – több ezer ember vesztette életét. A konfliktus átterjedt a szomszédos országokra is, a megugró energiaárak pedig súlyos csapást mértek a világgazdaságra.
A Fehér Házban csütörtökön tartott kormányülésen Trump kilátásba helyezte az Iránra gyakorolt nyomás fokozását, amennyiben nem születik megállapodás. Később azonban a közösségi médiában közzétett bejegyzésében megerősítette: az energetikai létesítmények elleni offenzívát 10 napra, 2026. április 6-ig (közép-európai idő szerint április 7. 02:00-ig) felfüggeszti.
„A tárgyalások kiválóan haladnak” – írta Trump a Truth Social felületén. Később a Fox News The Five című műsorában hozzátette, hogy az irániak hétnapos szünetet kértek. Teherán részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reakció, a Wall Street Journal pedig békeközvetítőkre hivatkozva azt írta, Irán nem kérelmezett 10 napos moratóriumot.
Pilóta nélküli gyorshajók bevetése
A háború jelentősen megzavarta a tengeri szállítást: a kőolaj ára mintegy 40%-kal emelkedett, az Ázsiába irányuló cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítások költségei pedig kétharmadával nőttek. Az élelmiszertermeléshez elengedhetetlen nitrogénalapú műtrágyák ára közel 50%-kal ugrott meg.
Trump optimista értékelése ellenére Irán továbbra is válaszcsapásokat mér Izraelre és az amerikai támaszpontokra, támadta az öböl menti országokat, és gyakorlatilag blokád alá vonta a közel-keleti üzemanyag-exportot a Hormuzi-szoroson keresztül.
A Pentagon bejelentette, hogy az Irán elleni műveletek keretében járőrözésre alkalmas pilóta nélküli gyorshajókat vezényelt a térségbe. Ez az első alkalom, hogy Washington megerősítette ezen eszközök éles harci alkalmazását.
Trump kijelentette: ha Teherán nem tesz eleget az amerikai követeléseknek – beleértve a szoros megnyitását és a nukleáris program leállítását –, az Egyesült Államok Irán „legrosszabb rémálmává” válik. Utalt rá, hogy az iráni olaj feletti ellenőrzés átvétele is a lehetőségek között szerepel, de részleteket nem közölt.
A Hormuzi-szoros kérdése és a 15 pontos terv
Egy iráni tisztségviselő közölte, hogy a Pakisztánon keresztül eljuttatott 15 pontos amerikai javaslatcsomagot szerdán magas szintű vallási és politikai vezetők vizsgálták meg. Bár úgy vélik, a terv kizárólag amerikai és izraeli érdekeket szolgál, a diplomáciai csatornákat nem zárták le.
A harcok közben változatlan intenzitással folynak. Irán csütörtökön több rakétahullámot indított Izrael ellen, eltalálva Tel-Avivot és Haifát. Az izraeli mentőszolgálatok tájékoztatása szerint az északi Naharija városában egy férfi életét vesztette a Hezbollah rakétatüzében. Iráni oldalon Bandar Abbász kikötővárosát és Iszfahánt érték találatok.
Trump javasolta, hogy a bizalomépítés jeleként Irán engedjen át 10 olajszállító tartályhajót a Hormuzi-szoroson. Az elnök közben több ezer katonát vezényelt a Közel-Keletre, ami felerősítette a szárazföldi invázióval kapcsolatos várakozásokat.
Steve Witkoff, Trump különmegbízottja megerősítette a „15 pontos akciólista” létezését, amely a nukleáris program felszámolásától a rakétakapacitások korlátozásán át a szoros feletti ellenőrzés átadásáig terjed. Pakisztán külügyminisztere jelezte: Iszlámábád közvetít a felek között, de Türkiye és Egyiptom is aktívan támogatja a diplomáciai erőfeszítéseket.
