POLITIKA
2 perc olvasás
Egyre erősödnek a francia nyelv dominanciájának megszüntetését követelő felhívások Marokkóban
A nemzeti koalíció az Arab Nyelv Világnapján az arab nyelv hivatalos státuszának teljes körű érvényesítését követelte.
Egyre erősödnek a francia nyelv dominanciájának megszüntetését követelő felhívások Marokkóban
Marokkó zászlaja / TRT Afrika English
9 órája

Marokkóban egy nemzeti koalíció szerdán hangsúlyozta az arab nyelv erősítésének szükségességét, és felszólított a francia nyelv uralmának megszüntetésére az oktatásban, a közigazgatásban és más ágazatokban.

A Marokkói Nemzeti Arab Nyelvi Koalíció az Arab Nyelv Világnapja alkalmából kiadott közleményében azt állította, hogy az országban csak az arab nyelv hivatalos státuszának minden területen történő hatékony alkalmazásával lehet kialakítani befogadóbb nyelvi jövőt.

A koalíció hangsúlyozta, hogy ehhez 'világos és határozott nyelvpolitika' szükséges, amely aaz arab nyelv az oktatásban, a közigazgatásban, a pénzügyi szektorban, az üzleti életben és más kulcsfontosságú területeken elsődleges nyelvvé váljon, miközben véget vet a francia dominanciának.

A koalíció azt követelte, hogy a közintézményeket és a magánvállalatokat jogszabályi előírásoknak megfelelően kötelezzék arra, hogy hivatalos hivatalos dokumentumokban, szolgáltatásokban és levelezésben az arab vagy az amazigh (berber) nyelvet használják.

A közlemény bírálta, hogy számos civil szervezet, állami intézmény, nem kormányzati szervezet (NGO) és bank továbbra is a francia nyelvet részesíti előnyben.

A marokkói alkotmány 5. cikke kimondja, hogy az arab az állam hivatalos nyelve, és az állam törekszik annak megőrzésére, fejlesztésére és használatának előmozdítására, azt is aláhúzza, hogy az amazigh hivatalos nyelv és a marokkóiak közös örökségének része.

A francia nyelv további használata azonban vitákat váltott ki az országban, különösen azóta, hogy 2019 augusztusában hatályba lépett az oktatási reformtörvény, amely lehetővé tette egyes tantárgyak francia nyelven történő oktatását.

Ez a politika erős ellenállásba ütközött több politikai párt és civil társadalmi szervezet részéről, amelyek a franciát a gyarmati uralom örökségének tekintik, és ellenzik annak további jelenlétét az oktatási rendszerben.