Izrael a Teheránnal kötött tűzszünet idején titokban tárgyalásokat folytatott Oroszországgal Iránról és Szíriáról – derült ki az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató, a KAN július 2-i jelentéséből.
A tárgyalások állítólag körülbelül egy héttel a június 24-i tűzszünet után kezdődtek, miután Moszkva felajánlotta a közvetítő szerepét Izrael és Irán között. Annak ellenére, hogy a jelentés nem közölt konkrét részleteket a megbeszélésekről arra engedett következtetni, hogy az izraeli tisztviselők Iránnal és Szíriával egyaránt diplomáciai megoldásokat kerestek.
Eközben Izrael állítólag egy szélesebb körű megállapodásra törekszik az Egyesült Államokkal Irán ügyében. Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu várhatóan a jövő hét folyamán az USA elnökével, Trumppal tervezett washingtoni találkozó során fel fogja vetni a kérdéseket.
A jelentés szerint Izrael reméli, hogy egy Iránnal kapcsolatos keretrendszert vázolhat fel, amely hasonló a Libanonnal korábban tárgyalt megállapodáshoz. Izrael június 13-án légicsapásokat indított Irán ellen, amelyeket Donald Trump június 24-i tűzszüneti bejelentése után állítottak le.
Az orosz külügyminisztérium akkoriban határozott hangvételű nyilatkozatot adott ki, amelyben „kategorikusan elfogadhatatlannak” nevezte az izraeli csapásokat, és figyelmeztetett, hogy „ennek a provokációnak minden következménye az izraeli vezetésre hárul.”
Azonban az Izrael cselekedeteit élesen elítélő nyilatkozat ellenére Moszkva nem adott semmilyen jelzést arra vonatkozóan, hogy politikai támogatáson kívül mást is nyújtana Teheránnak, annak ellenére, hogy a két ország között partnerségi szerződés van érvényben.
A tűzszünet óta az izraeli tisztviselők a „normalizációs megállapodások” – közismertebb nevükön az Ábrahám-egyezmények – bővítéséről is tárgyalnak.
Jelentések szerint közvetett tárgyalások is folyhatnak Szíriával, amelyek részei lehetnek ennek a szélesebb regionális stratégiának.
Oroszország évtizedek óta kényes egyensúlyt tart fenn a Közel-Keleten, igyekezve fenntartani jó kapcsolatait Izraellel, miközben erős gazdasági és katonai kapcsolatokat épített ki Iránnal.
Az izraeli légicsapások az iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen, amelyek során magas rangú tábornokok és tudósok vesztették életüket, valamint Teherán drón- és rakétatámadásokkal való válaszlépései összetett diplomáciai próbát jelentenek Moszkva számára, amely stratégiai kapcsolatokat ápol mindkét nemzettel.
Ugyanakkor ez lehetőséget is nyújthat Oroszországnak arra, hogy közvetítő hatalomként lépjen fel a konfrontáció lezárása érdekében. Néhány moszkvai megfigyelő szerint az Izrael és Irán közötti konfliktusra való összpontosítás elterelheti a globális figyelmet az ukrajnai háborúról, és Oroszország érdekeit szolgálhatja azáltal, hogy esetleg gyengíti a Nyugat Kijev iránti támogatását.
