Prof. Dr. Kürşad Zorlu beszédet mondott a Bács-Kiskun megyei Bugac településen megrendezett „Nagy Hun–Türk Kurultáj” hivatalos megnyitóján.

Zorlu elmondta, hogy a világ minden tájáról és szívhez szóló földrajzi régiókból ezrek vettek részt az eseményen, és így fogalmazott: „Beszédem elején azt szeretném mondani, baráti és testvéri Türkiyéből nagyon fontos és őszinte üdvözletet hoztam. Recep Tayyip Erdoğan török köztársasági elnök üdvözletét hoztam önöknek.”

Zorlu hangsúlyozta, hogy a Magyar Alföld termékeny és áldott földjén gyűltek össze a Turán Kurultaj alkalmából, és hozzátette: „Ez nem jelentéktelen föld és földrajzi terület. Ez egy olyan emlékhely, amely a Nagy Hun Birodalom és Attila lábnyomait őrzi, akik Ázsia sztyeppéiről érkeztek, lovaikat a Duna vizeibe hajtva új korszakot nyitottak Európában. Egy olyan nagy család újjáéledésének és találkozásának vagyunk tanúi, amelynek tagjai évszázadokon át egymástól távol eső területeken éltek, de lelkük, vérük, nyelvük és emlékezetük soha nem szakadt el egymástól.”

Emlékeztetett arra, hogy a Közép-Ázsiától Honfoglalásig terjedő történelmi folyamat alapját képezte a két nép közötti közös értékeknek, valamint a kulturális és nyelvi kapcsolatoknak, ami olyan erős történelmi mélységet ad a török-magyar kapcsolatoknak, amely ma is megőrzi jelentőségét.

Zorlu kiemelte, hogy Attila bátorságát, Bilge Kağan államvezetői bölcsességét és törvényeit magukévá téve haladnak a jövő felé.

 „A 8 tagállamot tömörítő TDT gazdasági mérete elérte a 2,6 billió dollárt”

Zorlu felidézte Gazi Mustafa Kemal Atatürknek az 1932-ben megfogalmazott szavait: „A törökök és a magyarok két testvérnép. Nyelvük, kultúrájuk és származásuk alapján két testvérnép...” és hozzátette, hogy ma itt, a baráti magyarok vendéglátásában, Európa közepén rendezett találkozó számukra ennek a különleges útvonalnak a jelképe.

Rávilágított arra is, hogy a világ komoly megpróbáltatásokon, gazdasági és politikai hullámzásokon megy keresztül, és hogy a Türk Államok Szervezete (TDT) magabiztos léptekkel halad előre annak érdekében, hogy hozzájáruljon a világ békéjéhez és nyugalmához.

Zorlu hangsúlyozta, hogy e történelmi közösség egyik mérföldköve október 29–30-án Ankarában kerül sorra, és elmondta: „Ma a nyolc államot magában foglaló szervezetünk gazdasági mérete 2,6 billió dollár. Ha megőrizzük együttműködésünket, 2030-ra a világ tíz legnagyobb gazdasága közé kerülhetünk. Körülbelül 200 milliós népességünkkel a TDT a kelet és nyugat békéjének, nyugalmának és jólétének központjává válhat. Ahogyan a történelemben a hunok elválaszthatatlanok a göktürköktől, úgy ma sem választható el Türkiye Magyarországtól.”

Zorlu, hivatkozva a nagy gondolkodó, Ismail Gaspıralı híres „egység a nyelvben, a gondolkodásban és a tettekben” eszméjére, megjegyezte, hogy ez már nem puszta kívánság, hanem lépésről lépésre megvalósuló cél.

Emlékeztetett arra is, hogy Türkiyében létrehozták a türk világ digitális platformját, a TÜDSES (Türk Világ Civil Szervezetek Támogatási Rendszere) néven, és így szólt: „Töltsék le mobil eszközeikre, és találkozzunk a TÜDSES-en, a türk világ közös digitális felületén.”

Köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a találkozó megvalósításához, elsősorban András Bíró, a Magyar Turán Alapítvány elnökének, az alapítvány többi tisztségviselőjének, valamennyi magyar állami tisztségviselőnek és a résztvevőknek.

A megnyitó előtt az AA-nak és a TRT-nek nyilatkozva Zorlu hangsúlyozta, hogy egy nagyon fontos találkozón vesznek részt, amelynek célja a türk történelem mélységeinek, valamint annak megértése, hogy Türkiye a Kelet és a Nyugat között híd szerepet tölt be.

Elmondta, hogy a „Nagy Hun–Török Kurultáj” alkalmat ad arra, hogy a türk világ minden tájáról érkező résztvevők találkozzanak egymással, és kiemelte Magyarország szerepét: „A türk világban zajló események, különösen az, hogy nyolc türk állam tömörül a TDT-be, és ez a szervezet erősödik, mindenképp fontos helyzetbe hozza Magyarországot. Magyarország szinte a türk világ nyugat felé nyíló ablaka. Ha pedig hazánkat, Türkiyét tekintjük Európa ablakának a türk világ és a kelet felé, ez mind történelmi együttműködés, mind a mai nap követelményei szempontjából nagyon fontos találkozó és közösségépítés.”- jelentette be.

„Magyarország és Türkiye továbbra is a türk világ fontos hatalmi központjai lesznek”

Zorlu elmondta, hogy az ilyen rendezvények révén nemcsak a török–magyar kapcsolatok, hanem a barátság és Magyarország szerepe a türk világban egyre inkább erősödni fog. Kiemelte, hogy különösen azóta, hogy Magyarország 2018-ban megfigyelőként csatlakozott a TDT-hez, a szervezet új arculatot kapott. Zorlu aláhúzta, hogy Türkiye és Erdoğan elnök nagy jelentőséget tulajdonít Magyarországnak.

Megemlítette továbbá, hogy a COP31 csúcson együttműködést kell kialakítanunk különösen az Európát és Magyarországot sújtó vízhiány és aszály körüli kérdések megoldása érdekében. Ebben a tekintetben nagyon jelentős csúcstalálkozóra kerül sor. A Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Éghajlatváltozási Miniszter meghívására reményét fejezte ki, hogy minden területen erősítik az együttműködést. Különösen a szállítási és energetikai területeken Magyarország és Türkiye továbbra is a türk világ fontos hatalmi központjai lesznek.

Zorlu megjegyezte, hogy Magyarországon a Türkiye iránti szeretet még annál is nagyobb, mint amit a török állampolgárok feltételeznének, és hogy a térség lakói nagy örömmel fogadják a két ország kapcsolatainak erősödését.

Hozzátette, hogy a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TİKA), a Yunus Emre Intézet és más török intézmények fokozott tevékenysége Magyarországon és másutt is elősegíti Európa, a Nyugat és a Kelet közötti közeledést, és jelezte, hogy továbbra is támogatni fogják ezeket a programokat.

Tegnap vette kezdetét a Nagy Hun–Török Kurultáj, amely célja a hun és türk származású közösségek összehozása, holnap ér véget.