Irán visszavonta azt a tervezetet az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének éves közgyűlésén, amely megtiltotta volna a nukleáris létesítmények elleni támadásokat.
Irán Kínával, Oroszországgal és több szövetségesével, köztük Kubával, Venezuelával és Fehéroroszországgal közösen terjesztette elő a javaslatot. A szöveg határozottan elítélte az izraeli és amerikai támadásokat az iráni nukleáris létesítmények ellen 2025 júniusában, „a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének” nevezve azokat, és megerősítette, hogy „minden államnak tartózkodnia kell a békés nukleáris létesítmények elleni támadásoktól vagy azokkal való fenyegetésektől.”
Nyugati diplomaták szerint az Egyesült Államok figyelmeztetett, hogy csökkentheti a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) finanszírozását, ha a határozatot elfogadják, és ha Izrael jogait korlátozzák az ügynökségen belül.
Irán ENSZ-nagykövete, Reza Najafi a konferencián elmondta, hogy a döntést „a jóakarat és a konstruktív együttműködés szelleme vezérelte, valamint több tagállam kérésére” hozták meg.
A visszavonásra azután került sor, hogy fokozódott a feszültség az izraeli támadások miatt iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen júniusban, amelyeket amerikai támadások követtek három iráni létesítmény ellen. Teherán régóta állítja, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál.
A NAÜ kritikák kereszttüzében
Mohammad Eslami, Irán polgári atomenergia-szervezetének vezetője korábban felszólította a NAÜ tagjait, hogy „tegyenek megfelelő lépéseket ezekre a jogellenes támadásokra válaszul.” Emellett bírálta „az Egyesült Államok közelmúltbeli fenyegetéseit” és az ügynökség költségvetésének befolyásolásával való visszaélést.
Howard Solomon, az Egyesült Államok bécsi ügyvivője szerint a határozat „mélyen pontatlan képet festett volna a közelmúlt eseményeiről,” és „túlnyomó többséggel elutasították volna,” ha szavazásra bocsátjákö,mondván, Irán dúsítási programja „súlyos és növekvő fenyegetést jelent Izraelre és a régióra nézve.”
A közgyűlés, amely a NAÜ 180 tagállamának képviselőit hozza össze, évente Bécsben ülésezik, hogy jóváhagyja az ügynökség költségvetését, valamint megvitassa a nukleáris biztonságot és védelmet.
Az ülésre Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság azon döntése közepette került sor, hogy aktiválják az ENSZ-szankciók visszaállításának „snapback” mechanizmusát Irán ellen, hivatkozva a 2015-ös nukleáris megállapodás megszegésére. Az intézkedés, amelyet nem lehet megvétózni, 30 napon belül lép hatályba, hacsak nem indulnak új tárgyalások.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön kijelentette, hogy a szankciós folyamat „lezárt ügy,” hozzátéve: „Az irániaktól kapott legutóbbi hírek nem komolyak.”
