NAGYVILÁG
2 perc olvasás
Az Alzheimer-kór első jelei a szemben bújhatnak meg
Egyre több tudományos bizonyíték utal a szem egészsége és az Alzheimer-kór közötti szoros kapcsolatra. Egy új vizsgálat szerint a retinafelvételek segíthetnek előre jelezni a betegség kialakulásának kockázatát.
Az Alzheimer-kór első jelei a szemben bújhatnak meg
Düzcében fényképes visszaemlékezés-terápiát alkalmaznak az Alzheimer-kóros betegekre. (AA-archívum)

A retina, fényérzékeny szövet, amely a szem hátsó részén található, több idegsejtréteget tartalmaz. A szakértők szerint az ezen a területen bekövetkező változások a legegyértelműbb jelzői lehetnek azoknak a problémáknak, amelyek az agy mélyén alakulnak ki, és külső szemlélő számára még nem észlelhetők.

Több tízezer szemfotót vizsgáltak meg mesterséges intelligencia segítségével

A floridai egyetem biomedikai mérnöke, Ruogu Fang vezette kutatócsoport egy átfogó adatbázist felhasználva a több mint 40 ezer résztvevőtől származó, mintegy 63 ezer retinaképet elemezte mesterséges intelligencia segítségével.

A kifejlesztett mélytanulási modellek számos, az Alzheimer-kór kockázatával közvetlenül összefüggő tényezőt elemeztek, mint például az életkort, a nemet, a dohányzást, az alvási szokásokat, a depressziót és a vérnyomást.

Az eredmények szerint azoknál, akiket az elkövetkező években Alzheimer-kórral diagnosztizálnak, nagyon finom szerkezeti változásokat észleltek a retinában.

Különösen a hajszálerek szűkülése, az érelmeszesedés, az érhálózat sűrűségének csökkenése és a látóideg elvékonyodása , azaz a retina öregedésének jelei, párhuzamosan jelentkeztek az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatával.

Biológiai szenzorszerep a korai beavatkozásért

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi diagnosztikai módszerek általában a betegség késői stádiumaira összpontosítanak, amikor már túl késő beavatkozni. Az új generációs biológiai markerek, mint például a retina egészségének vizsgálata ugyanakkor lehetővé teszi a kockázatnak kitett betegek nagyon korai felismerését, a szükséges vizsgálatok időben történő elvégzését, valamint a kockázat enyhítését életmódbeli változtatások révén.

Ma a retinafelvételeket rendszeresen készítik a cukorbetegségben, glaukómában vagy szürkehályogban szenvedő betegek esetében. Az, hogy ezek a felvételek egyúttal a demencia kockázatára vonatkozó utalásokat is rejtenek, alacsony költségű és könnyen hozzáférhető adatforrást jelentenek az agyi betegségek lefolyásának nyomon követéséhez.

Sőt, a megfogalmazások szerint a retina egy olyan integrált biológiai szenzorként működhet, amely nemcsak az agyról, hanem az általános testi egészségről és a csontszerkezetről is információt nyújt.