Magyar Péter magyar miniszterelnök kijelentette, hogy miután Tamás Sulyok köztársasági elnök megtagadta a lemondást, pártja jogi eljárást indít az államfő tisztségéből való elmozdítására.
Magyar Péter magyar miniszterelnök hétfőn, a Tamás Sulyok köztársasági elnökkel folytatott tárgyalása utáni nyilatkozatában közölte: amennyiben az államfő nem mond le, a kormány jogi eljárást kezdeményez a felmentésére.
Magyar jobbközép Tisza Pártja áprilisban elsöprő választási győzelemmel váltotta le a hatalomból Viktor Orbán miniszterelnököt, és ígéretet tett arra, hogy elmozdítja a pozíciójukból mindazon tisztségviselőket, akiket Orbán az elmúlt 16 évben fontos közjogi méltóságokba nevezett ki.
Magyar lemondásra szólította fel Sulyokot is – akit 2024 elején az Orbán-féle Fidesz képviselői választottak meg –, azzal vádolva a köztársasági elnököt, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben képtelen a nemzeti egységet képviselni, és ehelyett Orbán, valamint kormányának érdekeit szolgálja ki. Sulyok azonban elutasította a lemondást.
„Közöltem az elnök úrral, hogy amennyiben fenntartja álláspontját és nem mond le, úgy a mai napon tájékoztatom a Tisza képviselőit a törvényjavaslatainkról, és haladéktalanul elindítjuk a szükséges eljárásokat” – mondta Magyar.
Magyar hozzátette, hogy pártja a parlamenti kétharmados többségét kihasználva módosítani fogja az alkotmányt és a vonatkozó törvényeket, hogy Sulyokot eltávolítsák a hivatalából. A miniszterelnök szerint a folyamat körülbelül egy hónapot vesz igénybe, és minden olyan „bábút” elmozdítanak, aki részt vett „a jogállamiság és a demokrácia lebontásában”.
„Törvénytelen ultimátum”
Orbán pártja, a Fidesz „törvénytelen ultimátum” adásával vádolta meg Magyart, és kijelentette, hogy Sulyok a 2029-ig tartó legális mandátumát tölti be, így nem távolítható el a hivatalából.
Sulyokot, aki korábban a Magyar Alkotmánybíróság elnöke volt, a Fidesz delegálta erre a posztra még 2016-ban.
Magyarországon a köztársasági elnöki pozíció nagyrészt szimbolikus jellegű, Sulyoknak azonban jogában áll a törvényjavaslatokat megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek, vagy azokat az Alkotmánybíróság elé utalni. Ezen jogköreivel élve pedig képes lehet lassítani vagy akár megakadályozni Magyar reformprogramját.
