Az ENSZ megállapította, hogy 2025-ben rekordot döntött a humanitárius segélymunkások elleni erőszak, és „186 humanitárius segélymunkás meggyilkolásával Gáza a harmadik egymást követő évben is a legveszélyesebb helyszín.”
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (UNOCHA) új jelentést tett közzé augusztus 19-én, a Humanitárius Világnap alkalmából.
A jelentés szerint „2025-ben új rekord született: 907 kolléga meggyilkolásával, megsebesítésével vagy elrablásával járó erőszakos esetet regisztráltak.”
A dokumentum rámutatott, hogy bár tavaly a segélymunkások körében bekövetkezett halálesetek száma enyhe csökkenéssel 350-re mérséklődött, az erőszakos bűncselekmények szintje nem csökkent; a hivatalos adatok szerint 322 segélymunkás megsebesült, 235-öt pedig elraboltak.
A jelentés megjegyzi: „186 humanitárius segélymunkás meggyilkolásával Gáza a harmadik egymást követő évben is a legveszélyesebb helyszín. Gázát Szudán követte, ahol 71 segélymunkás vesztette életét. 2026-ban eddig világszerte 82 segélymunkást öltek meg, 97-et megsebesítettek és 39-et elraboltak.”
A jelentés különösen aggasztónak nevezte a fegyveres pilóta nélküli légi járművek (drónok) elterjedését, és hangsúlyozta, hogy a segélymunkások egyre gyakrabban válnak ilyen eszközök célpontjává.
A jelentés arról számol be, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban márciusban egy épület ellen elkövetett dróntámadásban egy segélymunkás életét vesztette. Ukrajnában májusban, egyetlen hét alatt négy humanitárius segélykonvojt támadtak meg. Szudánban a 2026 első négy hónapjában a fegyveres drónok vasárcsarnokokat és egészségügyi létesítményeket találtak el, ami a polgári halálesetek 80%-át okozta.
A jelentés szerint Tom Fletcher, a humanitárius ügyekért és sürgősségi segélyezésért felelős főtitkár-helyettes úgy fogalmazott: „Mindössze három év alatt több mint 1000 segélymunkást öltek meg, és ez egyértelműen elfogadhatatlan.”
Fletcher hangsúlyozta, hogy ezen adatok egyszerű közzététele önmagában nem fogja megvédeni a következő segélymunkást, és felszólította az országokat, hogy támogassák a nemzetközi humanitárius jogot, valamint minden rendelkezésre álló eszközt használják a civilek és a segélymunkások védelmére.
