Az Egyesült Államok és Egyiptom elnöke elnököl a "békecsúcsnak" nevezett világvezetői találkozón, amelynek célja a két éve tartó gázai háború lezárásának támogatása egy áttörést jelentő tűzszüneti megállapodás után.

Izrael és a Hamász között nincs közvetlen kapcsolat, ezért nem várható, hogy a két fél részt vesz a hétfői csúcstalálkozón. Izrael elutasította, hogy a nemzetközi támogatást élvező Palesztin Hatóság bármilyen szerepet vállaljon Gázában, amelynek vezetője azonban jelen lesz a találkozón.

Türkiye, Jordánia, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió vezetői bejelentették, hogy részt vesznek a csúcstalálkozón.

A csúcstalálkozót a Vörös-tenger partján fekvő egyiptomi üdülőhelyen, Sarm es-Sejkben tartják, ugyanazon a napon, amikor a Hamász szabadon enged 20 izraeli foglyot, míg Izrael több száz palesztint enged ki börtöneiből.

Azonban továbbra is számos megválaszolatlan kérdés van, így fennáll annak a kockázata, hogy a háború újra fellángol.

Miért találkoznak a világ vezetői?

Új fejezet

Az Egyesült Államok, az arab országok és Türkiye által gyakorolt nyomás jegyében a felek megállapodtak a tűzszünet első szakaszáról. Izraelnek és a Hamásznak nemzetközi és regionális technikai, valamint pénzügyi támogatásra van szüksége a bonyolult kérdések megoldásához.

Abdel Fattah el-Szíszi egyiptomi elnök hivatala szerint a csúcstalálkozó célja „a gázai háború befejezése, a béke és stabilitás előmozdítása a Közel-Keleten, valamint egy új korszak megnyitása a béke és a regionális stabilitás érdekében Donald Trump amerikai elnök elképzeléseivel összhangban.

Márciusban Egyiptom egy háború utáni tervet javasolt, amely lehetővé tenné, hogy Gáza 2,3 milliós lakossága a helyén maradjon. Ez a terv ellentétben állt Trump akkori, a térség kiürítésére irányuló tervével.

A két vezető, akik az eseményt közösen vezetik, azt jelzik, hogy együtt dolgoznak a jövőre vonatkozó ütemterven. A találkozó várhatóan körülbelül két órán át tart, és nem várható, hogy a fennmaradó problémákat mélyrehatóan megvitatják. El-Szíszi és Trump várhatóan közös nyilatkozatot adnak ki a találkozó végén.

Az első szakaszban az izraeli csapatok visszavonultak Gáza egyes részeiről, lehetővé téve, hogy több százezer palesztin visszatérjen otthonába azokra a területekre, ahonnan evakuálták őket. A segélyszervezetek arra készülnek, hogy nagy mennyiségű, hónapok óta visszatartott segélyt juttassák el a területre.

Túsz- és fogolycsere: Logisztikai kihívás

A tárgyalásokon olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a Hamász lefegyverzése, egy háború utáni kormány kialakítása Gázában, valamint izraeli csapatkivonás. Trump terve arra is felszólítja a regionális és nemzetközi partnereket, hogy dolgozzanak egy új palesztin biztonsági erő alapjának kialakításán.

Egy másik fontos kérdés Gáza újjáépítéséhez szükséges források biztosítása. A Világbank és Egyiptom becslése szerint, a háború után Gáza újjáépítéséhez és helyreállításához 53 milliárd dollárra lesz szükség. Egyiptom tervezi, hogy a jövőben újjáépítési konferenciát rendez.

Kik hiányoznak?

Izrael és a Hamász. A két fő érintett fél, amelyek nem bíznak egymásban és a múltban számos sikertelen tárgyalást folytattak, nem vesz részt a csúcstalálkozón. A dohai és korábbi tárgyalási fordulók közvetett módon, Egyiptom és Katar közvetítésével zajlottak.

Irán, amely tavaly 12 napos konfliktusba keveredett Izraellel, szintén nem vesz részt, mivel az 1979-es forradalom óta egyik leggyengébb időszakát éli át. Az iráni tisztviselők a tűzszüneti megállapodást a Hamász győzelmeként értékelték, de ez a helyzet újra napirendre tűzte Irán csökkenő befolyását a régióban, és újjáélesztette az Izraellel való esetleges konfliktusok kialakulásával kapcsolatos aggodalmakat.

Állami működés

A konferencián várhatóan a világ vezetői méltatják Trump tűzszüneti erőfeszítéseit. El-Szíszi viszont szinte teljesen megkönnyebbült, hogy Egyiptom elhárította Gáza kiürítésére tett javaslatot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök várhatóan részt vesz a csúcstalálkozón. Türkiye kulcsszerepet játszott a tűzszüneti megállapodás létrejöttében. Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szintén várhatóan részt vesznek a találkozón. II. Abdullah jordániai király is a résztvevők között lesz. Jordánia és Egyiptom együtt kiképzi az új palesztin biztonsági erőket.

Németországot, Izrael egyik legerősebb nemzetközi támogatóját és legnagyobb katonai felszerelés-szállítóját Friedrich Merz kancellár képviseli. Merz aggodalmát fejezte ki Izrael háborús magatartása és a Gázai övezet katonai elfoglalására irányuló terve miatt. Németország azt tervezi, hogy Egyiptommal közösen rendezi a Gázai övezet újjáépítéséről szóló konferenciát.

Keir Starmer brit miniszterelnök is azok között van, akik részt kívánnak venni a konferencián. Elmondta, hogy Nagy-Britannia 20 millió fontot (27 millió dollárt) ajánl fel Gáza vízellátásának és szennyvízelvezetésének biztosítására, valamint kész arra, hogy háromnapos konferenciát rendezzen Gáza újjáépítésének és helyreállításának koordinálására.

António Guterres ENSZ-főtitkár, António Costa, az Európai Unió elnöke és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szintén bejelentette, hogy részt vesznek a találkozón.

A helyszín

A Vörös-tenger partján fekvő Sarm es-Sejk, a Sínai-félsziget csúcsán található üdülőhely, az elmúlt évtizedekben számos béketárgyalásnak adott otthont. Sarm es-Sejket 1956-ban egy évre rövid ideig Izrael megszállta. Miután Izrael kivonult, az ENSZ békefenntartó erői állomásoztak ott 1967-ig, amikor Gamal Abdel Nasser egyiptomi elnök elrendelte a békefenntartók távozását, ami abban az évben az arab–izraeli háborúhoz vezetett.

Sarm es-Sejket és a Sínai-félsziget többi részét 1982-ben adták vissza Egyiptomnak az 1979-es izraeli–egyiptomi békeszerződés nyomán. A város – amely ma luxus üdülőhelyeiről, búvárhelyeiről és sivatagi túráiról ismert – számos békecsúcsnak és izraeli–palesztin tárgyalási fordulónak adott otthont Hoszni Mubarak elnöksége alatt, akit 2011-ben távolítottak el hivatalából.