Ahogy a technológiai vállalatok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a gyermekek életére, az államfők házastársai közös nemzetközi keretrendszer kialakítását szorgalmazzák a fiatal felhasználók védelme érdekében; Türkiye első hölgye, Emine Erdoğan az ENSZ-hez fordult, hogy hozzanak létre közös digitális biztonsági normákat.

Szeptember 21-én, New Yorkban, az ENSZ székházában rendezett magas szintű találkozón Erdoğanné elmondta, a nemzeti szabályozások önmagukban nem képesek kellőképpen kezelni a globális technológiai vállalatok által okozott kihívásokat, és ehelyett koordinált nemzetközi fellépést szorgalmazott.

Az esemény „The Invisible Architecture: Building Safe Digital Systems for Children” [Láthatatlan építészet: Egy biztonságos digitális rendszer kiépítése a gyermekeknek] címmel zajlott le az ENSZ Közgyűlése 81. ülésszakának magas szintű hete mellett, Erdoğanné támogatásával, az UNICEF és az ENSZ főtitkárának gyermekek elleni erőszakkal foglalkozó különleges képviselőjének irodája együttműködésében.

A vitán 13 ország első asszonyai és állam- illetve kormányfők házastársai vettek részt; kiemelték az online térben növekvő kockázatokat, és azt, hogy a gyermekek biztonságát közös nemzetközi felelősségként kell kezelni.

Nemzeti korlátozásoktól a globális normákig

Erdoğan óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy a technológiát egyenesen veszélyként kezeljük, ugyanakkor azt állította, hogy a digitális platformok messze túlmutatnak a kommunikációs eszközök szerepén, és olyan rendszerekké váltak, amelyek irányíthatják a társadalmakat és átalakíthatják a mindennapi életet.

„Nem lehetünk puszta szemlélői annak a technológiának, amelyet mi magunk találtunk fel, miközben a saját szemünk előtt egy új emberi típust hoz létre, hogy az szolgálja a céljait” – mondta el.

Továbbá kritizálta azokat az üzleti modelleket, amelyek a hasznot és az elköteleződést a gyermekek jólétének elé helyezik, és azt az álláspontot képviselte, hogy az ilyen rendszerek fiatal felhasználókra gyakorolt nyomását kezelni kell.

„A gyermekek biztonságának biztosítása nem csupán a szülők felelőssége; ez mindannyiunk feladata. Egészséges digitális ökoszisztémát kell építenünk, és biztosítanunk kell, hogy a biztonság ne egy később hozzáadott funkció legyen a digitális rendszerekben, hanem a tervezés kiindulópontja” – fogalmazott.

Hozzátette, Türkiye korán vezette be a gyermekek közösségi média használatára vonatkozó jogi és technikai intézkedéseket. Ugyanakkor az egyes nemzeti szabályozások nehezíthetik az általános alkalmazásukat, ha a vállalatok globálisan működnek.

„Ezért egyesítenünk kell erőfeszítéseinket,” – mondta el Erdoğanné, valamint közös globális normák kialakítását javasolta az ENSZ keretében, rendszeres ellenőrzési és jelentési mechanizmusok támogatásával.

Javaslatát más felszólalók is támogatták; ők is azzal érveltek, hogy a digitális platformok határokon átnyúló jellege a nemzetközi jogon túl is választ igényel.

A libanoni miniszterelnök házastársa, Sahar Salam egy közös nemzetközi keretrendszer mellett foglalt állást, amely minimális gyermekvédelmi szabványokat állapít meg, egyértelmű felelősséget határoz meg a technológiai vállalatok számára, és hatékony határokon átnyúló együttműködést biztosít.

„Egyetlen ország sem tudja egyedül megvédeni gyermekeit a digitális világban. A technológia azonnal átlépi a határokat. A védelmi rendszereink nem” – mondta.

Románia first ladyje, Mirabela Gradinaru a közlekedésbiztonsághoz hasonlította a helyzetet, megjegyezve, hogy az országoknak megvannak a saját szabályaik és végrehajtási mechanizmusaik, míg az internetnek nincsenek hasonló határai.

„A probléma már nem lokális; ezért a megoldás sem lehet pusztán helyi,” tette hozzá.

A chilei első hölgye, María Pía Adriasola Barroilhet arra buzdította a felnőtteket, hogy mutassanak példát; szerinte a szülőknek készen kell állniuk leválasztani magukat a saját képernyőikről, ha elvárják ugyanezt a gyermekektől.

A kockázatok, amelyekkel a gyermekek szembesülnek a képernyő mögött

A szabályozáson túl a beszédek rávilágítottak arra, hogyan teszik ki a digitális környezetek a gyermekeket kizsákmányolásnak, manipulációnak, zaklatásnak, káros tartalomnak és a magánélet megsértésének.

Belgium királynője, Matilda beszédét a gyermekjogok köré építette, hangsúlyozva, hogy a gyermekeket nem lehet puszta változóként kezelni a technológiai vállalatok üzleti modelljeiben.

„Közös felelősségünk cselekedni annak érdekében, hogy biztosítsuk a gyermekek jogainak, biztonságának és jólétének védelmét” – mondta el.

Burundi first ladyje, Angeline Ndayishimiye elismerte, hogy a digitális technológiák lehetőségeket kínálnak a fiataloknak, különösen Afrikában, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ezek az előnyök növekvő kockázatokkal járnak a gyermekek biztonsága és méltósága szempontjából.

Kenya első hölgye, Rachel Ruto az internetet közös digitális térként írta le, ahol a fenyegetések nem tisztelik a nemzeti határokat.

„Egy gyermek adata, képe, tartózkodási helye és online viselkedése nem árucikk a begyűjtésre; ezek a gyermek méltóságának, jogainak és jövőjének részei,” – mondta el.

A vita kiterjedt a közösségi médián túl a mesterséges intelligenciára is: Kanada miniszterelnökének házastársa, Diana Fox Carney arra figyelmeztetett, hogy a MI a gyermekvédelem következő határát jelenti.

„Gyermekeinknek nem kellene feláldozniuk a gyerekkorukat az általunk létrehozott technológiák oltárán” – mondta.

Szerbia akkori first ladyje, Tamara Vucic arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeket fel kell vértezni a MI megértéséhez szükséges ismeretekkel, valamint biztonságos szabványokra van szükség az oktatásban történő alkalmazásához, valamint erősebb nemzetközi együttműködésre.

Litvánia elnökének a felesége, Diana Nausediene azt javasolta, hogy az országok vizsgálják meg a technológiai megoldásokat, amelyek hatékony életkor-ellenőrzést tesznek lehetővé, miközben védik a személyes adatokat a kiszivárgások, követés és profilalkotás ellen.

A gyermekek biztonságának megosztott felelőssége

Többen hangsúlyozták, hogy a nemzetközi normákat világos kötelezettségekkel a technológiai vállalatok felé, valamint gyakorlati támogatással kell kísérni a családok, iskolák és közösségek számára.

Guatemala első asszonya, Lucrecia Eugenia Peinado Villanueva felszólította a vállalatokat, hogy helyezzék a gyermekek jogait és biztonságát működésük középpontjába, miközben a kormányokat egyértelmű szabványok megalkotására és érvényesítésére ösztönözte.

Továbbá rámutatott arra, hogy a gyermekeknek maguknak is hangot kell kapniuk az őket érintő digitális döntésekben.

Gambia vezetőjének a felesége, Fatoumatta Bah Barrow szerint a technológiai fejlődést nem pusztán az innováció alapján kell mérni, hanem azon is, hogy a gyermekek biztonságosan részesülhetnek-e annak előnyeiből.

„Évek múlva a legfontosabb kérdés nem az lesz, hogy mennyire leszünk ügyesek a technológiában. Az lesz a kérdés, hogy gyermekeink képesek voltak-e biztonságosan megtapasztalni annak ígéreteit” – mondta.

Szenegál első hölgye, Marie Khone Faye szintén arra kérte a vezetők házastársait, használják nyilvános platformjaikat a támogatás mozgósítására és az elköteleződések gyakorlati megvalósítására.

Sierra Leone first ladyje, Fatima Maada Bio szerint az irányelv az kell legyen, hogy a technológiai fejlődés erősítse, ne csorbítsa a gyermekek jogait és jólétét.

A beszédek összegzése egy központi üzenethez tért vissza: a gyermekek védelme egyre kapcsolódóbb világban több annál, mint hogy szabályozzuk a technológiához való hozzáférésüket. Számot kell kérnünk azokon a vállalatokon, amelyek digitális környezeteket terveznek, együttműködésre van szükség a kormányok között, és el kell ismernünk a gyermekeket jogalanyként, akiknek biztonsága elsőbbséget élvez a kereskedelmi érdekekkel szemben.