Miközben Washington igyekszik tovább igazolni az Irán ellen két héttel ezelőtt indított háborút, az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei az ENSZ-ben Oroszországgal és Kínával kerültek szembe Irán nukleáris szándékai miatt.
Az Egyesült Államok elnöksége alatt tartott, 15 tagú ENSZ Biztonsági Tanács ülésén Oroszország és Kína megpróbálta megakadályozni egy olyan bizottság megvitatását, amely az Irán elleni ENSZ-szankciók felügyeletére és végrehajtására jött létre, azonban nem jártak sikerrel.
A kezdeményezést 11 igen és 2 nem szavazattal elutasították, míg 2 tag tartózkodott.
Az ülésen felszólalva az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Mike Waltz azzal vádolta Moszkvát és Pekinget, hogy a 1737-es bizottság munkájának akadályozásával próbálják védeni Teheránt.
„Az ENSZ minden tagállamának fegyverembargót kell alkalmaznia Iránnal szemben, meg kell tiltania a rakétatechnológia átadását és kereskedelmét, valamint be kell fagyasztania a kapcsolódó pénzügyi eszközöket. Az újból alkalmazandó ENSZ-intézkedések nem önkényesek; ellenkezőleg, kifejezetten az Irán nukleáris, rakéta- és hagyományos fegyverprogramjai, valamint az általa támogatott terrorizmus jelentette fenyegetés kezelésére irányulnak”-jelentette be Waltz.
Waltz azt is mondta, hogy Oroszország és Kína egy működő szankciós bizottság ellen lép fel, „mert partnereiket, Iránt akarják megvédeni, és folytatni kívánják az immár ismét tiltott védelmi együttműködést”.
Waltz hozzátette azt is, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nemrég megerősítette: Irán az egyetlen ország, amely nukleáris fegyver nélkül 60 százalékra dúsított uránt állít elő és halmoz fel, miközben nem engedi az ügynökség hozzáférését ezekhez a készletekhez.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nyebenzja visszautasította a vádakat, és az Egyesült Államokat valamint szövetségeseit azzal vádolta, hogy hisztériát keltenek Irán nukleáris törekvései körül.
„Mindezt azért teszik, hogy újabb katonai kalandot indítsanak Teherán ellen, és jelentősen eszkalálják a helyzetet a Közel-Keleten és azon túl” – mondta.
Kína ENSZ-képviselője, Fu Cong hasonló módon bírálta Washingtont, és az Egyesült Államokat az iráni nukleáris válság „kiprovokálójának” nevezte.
Fu szerint az Egyesült Államok „nyílt erőszak alkalmazásához folyamodott Irán ellen a tárgyalási folyamat során”, ami aláássa a diplomáciai erőfeszítéseket.
Irán ENSZ-nagykövete, Amir Said Iráváni újságíróknak azt mondta, hogy Teherán nukleáris programja „mindig kizárólag békés célokat szolgált”, és Irán nem fogja elismerni a szankciók újbóli bevezetésére irányuló kísérleteket.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a háború indokaként folyamatosan Irán nukleáris programjára hivatkozott.
Trump a hónap elején azt állította, hogy ha az Egyesült Államok tavaly júniusban nem támadott volna meg három fontos nukleáris célpontot, Irán két héten belül nukleáris fegyverhez juthatott volna. Nagy-Britannia és Franciaország a Biztonsági Tanácsban kijelentette, hogy a szankciók újbóli bevezetésének oka az, hogy Teherán nem oszlatta el a nukleáris tevékenységével kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat.
