Donald Trump amerikai elnök, miközben kizárta az Irán elleni atomtámadást, utalt arra is, hogy Irán a kéthetes tűzszünet alatt újra nukleáris fegyvereket halmozhatott fel.
Csütörtökön a Fehér Házban egy újságírói kérdésre válaszolva Trump így fogalmazott:
„Nem! Miért használnék nukleáris fegyvert, amikor nukleáris fegyverek nélkül is teljesen megsemmisítettem Iránt? Soha senkinek nem szabadna megengedni, hogy nukleáris fegyvert használjon.”
Trump megjegyezte, hogy Irán a kéthetes tűzszünet alatt „valamelyest” újratölthette fegyverkészleteit, de hozzátette, hogy az USA ezt gyorsan hatástalanítani tudja: „A haditengerészetük odavan. A légierőjük odavan, a légvédelmük odavan... talán a kéthetes szünet alatt végeztek némi újratöltést, de ha így van, azt egyetlen nap alatt befejezzük.”
„A legjobb megállapodást akarom megkötni. Most azonnal köthetnék egy alkut, de nem akarom. Azt akarom, hogy tartós legyen” – így fogalmazott az amerikai elnök, aki április 7-én még azzal fenyegette Iránt, hogy „ma éjjel egy egész civilizáció elpusztul, és soha nem tér vissza”, ám órákon belül beleegyezett az Egyesült Államok és Izrael által indított háború tűzszünetébe.
Trump azóta folyamatosan meghosszabbította ezt a tűzszünetet.
A Hormuzi-szoros
Trump kijelentette továbbá, hogy az Egyesült Államok „teljes ellenőrzést” gyakorol a Hormuzi-szoros felett, és a tárgyalások lezárultáig zárva tartják azt.
„Odajöttek hozzánk és azt mondták: 'beleegyezünk a szoros megnyitásába'. És rajtam kívül mindenki boldog volt. Én viszont azt mondtam: 'Várjunk csak, ha megnyitjuk a szorost, az azt jelenti, hogy napi 500 millió dollárt fognak keresni.' Én nem akarom, hogy napi 500 millió dollárt keressenek, amíg ez az ügy meg nem oldódik. Szóval én vagyok az, aki zárva tartja”-jelentette be Trump amerikai elnök.
A benzinárakkal kapcsolatban Trump hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak fel kell készülniük arra, hogy „egy ideig” magasabb árakat fizessenek. Az amerikai-izraeli háború Irán ellen világszerte az energiaárak emelkedését okozta.
Trump újságíróknak elmondta, hogy olyan Iránt akar, „amely nem rendelkezik nukleáris fegyverrel, amellyel megpróbálná felrobbantani valamelyik városunkat vagy az egész Közel-Keletet”.
Miközben Irán tagadja, hogy nukleáris fegyverek megszerzésére törekedne, az ENSZ nukleáris felügyelő szerve is azt állította a háború előtt, hogy az atombomba nem volt közeli célpont.
Az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen ország, amely nukleáris fegyvert vetett be háborúban; a második világháború végén a japán Hirosima és Nagaszaki városok elpusztításával körülbelül 214 000 ember halálát okozták. Az USA szövetségeséről, Izraelről köztudott, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel, bár ezt Izrael nyilvánosan soha nem ismerte el.
