Egy, a kínai egygyermekes politika volt vezetőjének halálát ezúttal nem tiszteletadások, hanem bírálatok fogadták a közösségi médiában.
Az állami média Peng Peiyunt, a kínai Családtervezési Bizottság 1988 és 1998 közötti vezetőjét "kiváló vezetőként" írta le a nők és gyermekek ügyében végzett munkája kapcsán.
"Azok a gyerekek, akiket elveszítettek… ott várnak rád a túlvilágon" – írta valaki Kína népszerű mikroblogján, a Weibón.
Kína 1980 és 2015 között gyakorlatilag univerzális, páronként egyetlen gyermekre korlátozó politikája a helyi tisztviselőket arra kényszerített, hogy a nőket abortuszra és sterilizációra vigyék.
Peking amiatt vezette be az egygyermekes politikát, mert a vezetők attól tartottak, hogy a népességnövekedés kicsúszik az ellenőrzésük alól.
Ugyanakkor Kína népessége, amely hosszú ideig a világ legnépesebbje volt, később lelassult, és tavaly már harmadik egymást követő évben is csökkent.
"Ha az egygyermekes politika tíz évvel rövidebb ideig lett volna érvényben, Kína népessége nem zuhant volna így!" – olvasható egy Weibo-bejegyzésben.
Miután 2023-ban India mögé került, Kína népessége tavaly 1,39 milliárd főre csökkent. A szakértők szerint a csökkenő tendencia a következő években fel fog gyorsulni. A 2025-re vonatkozó adatok a következő hónapban kerülnek nyilvánosságra.
Népességügyi "cárként" Peng a bizottsága munkáját elsősorban a vidéki területekre összpontosította.
A vidéki Kínában egykor a nagy családokat tekintették kívánatosnak azok a párok, akik biztosítani akarták, hogy idős korukban gondoskodjanak róluk. A fiúgyermekeket, akik továbbvitték a család nevét, előnyben részesültek, ami nem kívánt kislányokhoz és akár elvetetett női magzatokhoz vezetett.
"Azok a gyerekek, ha megszülettek volna, majdnem 40 évesek lennének, életeik virágkorában" – írta egy felhasználó a Weibón.
A 2010-es évekre Peng nyilvánosan módosította nézeteit, és kijelentette, az egygyermekes politikát enyhíteni kellene. Ma Peking ösztönözni próbálja a gyenge születési rátát gyermekgondozási támogatásokkal, hosszabb anyasági szabadsággal és adókedvezményekkel.
A népesség zsugorodása és elöregedése aggodalmakat keltett afelől, hogy a világ második legnagyobb gazdasága nehézségekbe ütközhet a munkavállalók számának csökkenése miatt. Az idősellátás és a nyugdíjkifizetések növekvő költségei további költségvetési terheket okozhatnak a már eladósodott helyi önkormányzatoknak.
