Banglades elfogadta az ENSZ kérését, hogy humanitárius folyosót hozzon létre a határ mentén Mianmar Rakhine államával, a háború sújtotta ország állampolgárai számára –így áll hivatalos forrásokban.

„Az ENSZ humanitárius folyosót szeretne létrehozni Bangladesen keresztül, hogy segélyeket juttasson el Mianmar Rakhine államába. Az átmeneti kormány elviekben beleegyezett ebbe, bizonyos feltételek mellett” – mondta Md. Towhid Hossain külügyi tanácsadó vasárnap újságíróknak a fővárosban, Dakkában.

„Ez egy humanitárius átjáró lesz. Nem fogok részletekbe bocsátkozni. Ha a feltételek teljesülnek, segíteni fogunk” – tette hozzá.

Hossain elmondta, hogy a mianmari konfliktus összefügg Banglades érdekeivel, „mivel Mianmar nagy lakossága menekültként tartózkodik az országunkban, és vissza akarjuk küldeni őket. Meg kell tennünk mindent, amit szükséges, hogy visszaküldjük őket.”

Banglades már több mint 1,3 millió rohingya menekültet fogad be Mianmarból Cox’s Bazarban, akik 2017 augusztusában menekültek el a katonai megtorlások elől.

Humanitárius válság

Mianmar katonai kormánya minden ellátmányt blokkolt, hogy elszigetelje az Arakan Hadsereg lázadó csoportot Rakhine államban, ami tovább súlyosbította a humanitárius válságot.

Az ENSZ attól tart, hogy éhínség alakulhat ki Rakhine-ban, és arra kérte Bangladest, hogy biztosítson folyosót a humanitárius segélyek eljuttatásához.

Bár a humanitárius folyosók célja az, hogy a hétköznapi állampolgárokat segítsék, ezek megnyitása lehetőséget adhat bűnözőknek, köztük lázadóknak vagy terrorista csoportoknak, hogy biztonságos útvonalat használjanak.

A térség egyben ismert, mint különböző határokon átnyúló bűncselekmények, például kábítószer- és illegális fegyverkereskedelem útvonala.

Ezzel a problémával kapcsolatban Hossain megjegyezte: „A folyosó áruk szállítására szolgál; fegyvereket nem visznek.”

A Bangladessel határos mianmari területekre utalva elmondta: „Itt az egész határ egy nem állami szereplő (az Arakan Hadsereg) ellenőrzése alatt áll.

Mianmar központi kormánya (a junta) nem gyakorol ott ellenőrzést. Ezért saját érdekünkben nem lehet semmilyen kapcsolatunk – azaz hivatalos kapcsolatunk – nem állami szereplőkkel,de még ha akarnánk, sem maradhatunk teljesen elszigetelve az Arakan Hadseregtől”

„Ezért annyi kommunikációt fogunk fenntartani, amennyi szükséges” – tette hozzá.