A csillagok általában narancssárga, fehér vagy kék fényben tündökölnek, míg a fehér törpék sokkal összetettebb fizikai szerkezettel rendelkeznek.
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy ezek az életük végére ért csillagok sűrű maradványai, a normális csillagoktól jelentősen eltérő, sokkal szélesebb színskálával rendelkezhetnek.
A Warwick Egyetem asztrofizikusa, Mark Hollands szerint a csillagok külső rétegeiben zajló fizikai folyamatok nagy változásokat okoznak a fényszínképükben. A csillag légkörében lévő hélium és a más elemek nyomai közötti kölcsönhatás alapvetően felelős ezért a sokszínűségért.
Bolygómaradványok az égitesteken
A fehér törpék felszínén vas, magnézium és nátrium jelenléte arra utal, hogy egy közeli, ősi bolygórendszer nyomait hordozzák.
Az jele annak, hogy a törpe származhat egy olyan aszteroidától is, amely túl közel merészkedett hozzá, és a kőzetpor és a törmelék alakul ki, az rázuhan a törpére. A kutatók ezeket a lerakódásokat vizsgálva szinte helyszíneléssel képesek feltárni a megsemmisült bolygók kémiai összetételét és kialakulását.
Eltérő színek és új felfedezések
A vizsgálat során a Földtől mintegy 65 fényévnyire lévő fehér törpét vizsgáltak meg. Kiderült, hogy a zöld színű csillag alapvető elemei a kálcium, a nátrium és a lítium, míg a magas széntartalmú egyes csillagokról kiderült, hogy olyan eltérő árnyalatokban, mint a lazacrózsaszín, ragyognak.
Ezeket a színeket nem lehet szabad szemmel megfigyelni; a csillagfény hullámhosszakra való szétválasztásával nyert spektrális adatok alapján számították ki. A szakértők úgy vélik, hogy a fejlődő technológia segítségével a jövőben még több hasonló csillagot fognak felfedezni.
